Összefoglaló az Európai Választási Szakértők Egyesülete és a Mathias Corvinus Collegium szemináriumáról, mely a „2014 – A választások éve” sorozatba illeszkedve az önkormányzati választásokra reflektált, és egyúttal a Részvétel Hete programsorozat részét képezte.

2014. szeptember 24-én a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Jog szakiránya és az Európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) szervezésében az önkormányzati választási rendszer jogi hátteréről és annak várható gyakorlati megvalósulásáról szóló szemináriumra.

Fárizs Fanni és Balogh Annamária, az MCC hallgatói a hatályos törvényeket ismertették, különös tekintettel azokra a pontokra, amelyek eltérést jelentenek az eddigi rendszerhez képest. Kitértek a jelöltállítás fontosabb elemeire, az ajánlóívek használatára és a jelöltek, listák számának növekedésére, majd a helyi önkormányzatok tagozódására és az ebből fakadó sajátosságokra. Prezentációjukban kiemelték a fővárost érintő változásokat is.

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanársegédje és a Magyar Helsinki Bizottság szakértője választási rendszerről tartott előadást. Kifejtette véleményét a többes ajánlással kapcsolatban, amely már az országgyűlési választásokon is bizonyította működőképtelenségét. A különböző visszaélések (ajánlások másolása, cserélése) teljességgel ellentétesek a választási eljárásról szóló törvény alapelveivel. Megosztotta aggályait a kampány korlátozottságát illetően, amely jelenlegi formájában nem alkalmas a választópolgárok kellő informálására, ezáltal hátráltatja a szabad akarat kifejezését. Ezt követően a fővárosi szabályozásról beszélt, kiemelve a szavazatok eltérő súlyának problematikáját, amely a választójog egyenlőtlenségéhez vezethet. Megjegyezte, hogy a polgárok érdekei megkívánják e kérdések újragondolását, amelyhez kellő idő, higgadtság és kompromisszumkészség szükségeltetik.

 

Orbán Balázs, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kutatási igazgatója következett, aki a nemzetiségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos sajátosságokról értekezett. Bevezetőként a kisebbségek érdekképviseletének elméleti megközelítéseivel foglalkozott, majd ennek modelljeit ismertette nemzetközi kitekintéssel. Rátért a rendszerváltás idején felmerülő dilemmákra és megoldási javaslatokra, a kisebbség politikai képviseletének megvalósulására és alakulására az elmúlt két évtizedben. Mindezek fényében elemezte a jelenleg hatályos jogszabályt, amelyre mind a hagyománykövetés, mind az újítások bevezetése jellemző. Előbbire az aktív és passzív választójoghoz szükséges névjegyzékbe vételt, utóbbira a közvetlen választást, az elektori rendszer megszüntetését említette példaként. Problémásnak nevezte a törvény kodifikációját, amely megnehezíti a jogértelmezést, a hatályos jog hatékony feltárását.

 

Az utolsó előadó Korpos Szabolcs, Hajdúszoboszló városának jegyzői referense volt. Eddigi tapasztalatai alapján és a releváns jogszabályok ismeretében felvázolta, hogyan vizsgázik majd a rendszer a gyakorlatban. Negatívumként említette az ajánlóívek struktúráját, amelyek személyes adatokat tartalmaznak egy oldalon, így sértve azok védelmét. Állítása szerint sokszor zavaróak a túlzott biztonsági óvintézkedések, a gyakran indokolatlannak tűnő összeférhetetlenségi szabályok is nehézséget okoznak a településen. Pozitívum az adatok feldolgozásához szükséges infrastrukturális kondíciók javulása és a választási iroda szakmai tapasztalata, amely segít zökkenőmentessé tenni a választás folyamatának lebonyolítását.

 

Az előadásokat szokás szerint a hallgatóság bevonásával folytatott vita követte.

 

Tags:

Copyright © 2011-2019 Állampolgári Részvétel Hete. Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette: Civil Kollégium Alapítvány.

Lépj be a már meglévő Facebook regisztrációdon keresztül

vagy    

Elfelejtetted a jelszavadat?

Create Account