A civil társadalom kulturális közege – a közösség

ÁRH 2017. május 24. – Vercseg Ilona

„Üljük körül József Attilát!” – Kossuth téri Szabadegyetem

  

1.

„Lesznek, akik majd kinevetnek.
Ti ne hallgassatok azokra.

Olyanok ők, mint a cserepes
Urasági kastély gyermekei:
Nevetik a durvaorrú parasztot,
Mikor trágyás szekerén elindul,
Hogy kenyérré kovászolja a földet.”

1923 ősze, Tanítások 1.

 

Ilyen kovászoló emberek a civil társadalom, a közösség cselekvő emberei is. Kovásznak lenni nem könnyű, mert a kovásznak titka van.

A kovász liszt és víz összekeveréséből készül a levegőben lévő erjesztőbaktériumok segítségével. 1-2 napig állni kell hagyni, aztán el lehet kezdeni vele a kenyérsütést.

Jó beltartalom (liszt, langyos víz) és megfelelő külső rásegítés (meleg helyen levegőre tenni és érlelődni hagyni) – ez a kovász titka. Azt mondják a régi öregek, hogy a kovászt valójában nem is készíti az ember, hanem örökli.

 

Milyen kovász a cselekvő civil, a közösségi ember? A kovászolásra hajlandó ember is külső és belső tényezőkkel dolgozik. Kovászának összetételét meghatározza saját személyisége, társas hatékonysága, kommunikációs készsége, továbbá műveltsége, ízlése, stílusa, egyéni életútja, politikai beállítódása, értékrendje, ambíciói – mindaz, ami ő maga. A jó kovász nem nyüzsög állandóan – tud várni. Addig vár, míg a dolgok megérlelődnek. És akkor beindul és kenyeret készít.

 

A civil-közösségi embernek tehát van már kovásza, esetleg ő maga az öregtészta (amit félretesznek a következő kenyérsütésig), ám a kenyér készítéséhez fontosak még további összetevők is – több liszt, több víz, több munkáskéz, dagasztóedény és fakanál, kemence – tűz! –, és éhes szájak.

Ebben a folyamatban, mint már említettem, meghatározók a külső tényezők is, s ez a kenyeret sütő közösség jellege. A föld, amelyet kenyérré kell kovászolni, a talaj, amelyből vétettünk, ahol felnövekedtünk és élünk: a kultúránk. A történetileg létrejött képződmények, amelyek mindenkire érvényesek: anyanyelvünk, történelmünk és történelmi emlékezetünk, történelmileg kialakult alkatunk, termelési és közösségi szokásaink, családi és közösségi történeteink és hagyományaink, történelmi örökségünk, eszméink, értékeink, normáink, vallásunk, szimbólumaink, identitásunk, közösségi mítoszaink, rítusaink, magatartásformáink, az uralomhoz való viszonyaink, társadalmi gondolkodási és cselekvési képességünk, munkáink és alkotásaink, és kapcsolataink egymással és a külső világokkal. Főként arról a kultúráról beszélek, ami egyedül ott, a kenyeret sütő közösségben érvényes.

 

Milyen kenyeret sütünk hát mindebből? – ez napjaink kérdése.

 

  1. Vessük össze a közösséget a társadalommal!

 

  • Elterjedt vélekedés, hogy „a társadalom nagyobb egységet jelöl, mint a közösség.” ???

Vagy kisebbet – mert (ha már méretekben gondolkodunk) léteznek a társadaloménál nagyobb közösségi szerveződési szintek is, hogy csak az EU, az USA társadalmaiból szerveződött közösségeket említsem, vagy például magát az emberiséget, s akkor még nem említettük a kultúrák, szimbólumok, identitások társadalmakon átívelő, tömegeket közösséggé szervező sokaságát.

Nem a méretek hozzák létre tehát a különbséget, hanem a két entitás maga: a közösség organikus képződmény, a társadalom pedig a funkcionális, a gyakorlati élet megszervezése érdekében jött fokozatosan létre.

„A közösség (elvileg) az emberi élet teljességét befogadhatja és továbbadhatja, míg a társadalom erre (elvileg) nem (lehet) képes, egyszerűen nem erre hozták létre….” (Gergely, 2007). Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyományos közösségnek ne lettek volna funkciói, és hogy a modern közösségnek ne lehetnének szerves vonatkozásai. Nem kétséges azonban, hogy ha a közösség perspektívájában gondolkodunk, mely magában hordozza a magatartásszabályokat, normákat, értékeket, a kultúrát magát, akkor sokkal tágabb horizonthoz jutunk, mint ha eleve funkcionális szempontból vizsgálódunk, a való élet gyakorlati megvalósulási szintjein.” (Gergely, 2006)

 

„A közösség elmélete a vér közösségéből indul ki (közvetlen kifejezésmódja a család és a rokonság, V.I.), amely a hely közösségévé fejlődik, amelynek közvetlen kifejezésmódja az együtt lakás; a fejlődés következő állomása a szellem közössége, az ugyanabban az irányban történő, azonos értelmű együttes hatás és tevékenység.” (Tönnies, 1887)

 

Valamennyi közösségelmélet azóta is ebben 3 megközelítésben használja a leggyakrabban a közösség-fogalmat:

  • Hely (place): amikor a közösség földrajzi vonatkozásban jelenik meg – lokalitás.

Község – KÖZösSÉG; szomszédság. A tér a helyi közösségi munka fizikai, de

– mint viszonyrendszer – pszichikai tere is.

  • Érdeklődés szerinti/választott közösségek (interest/elective)

A személyiség (selfhood) megnyitotta a nem lokalitás alapú közösségi szerveződés lehetőségét. A helybeliségen kívüli szempontok tartják össze ezeket: identitás, vallás, szexuális orientáció, foglalkozás, etnikai hovatartozás – katolikus közösség, melegek közössége, kínaiak közössége stb.

  • a közösség valóban minőségibb entitás-e a csoportnál?

Merton (1968) nem a minőséget, hanem az interakció kritériumát helyezi középpontba (Kurt Lewin is). „Természetesen minden csoport egyúttal közösség is, de azok a közösségek, amelyeknek tagjai nincsenek egymással interakcióban, nem tekinthetők csoportoknak.” Merton kevésbé szoros köteléknek tartja a közösséget, mint a csoportot, mert gyakran „nagyszámú olyan embert jelölnek vele, akik között az esetek túlnyomó többségében semmiféle társadalmi interakció nem áll fenn, noha egyazon társadalmi normákat tartanak magukra érvényesnek.”

  • Szellemi, lelki közösség (communion)

Leggyengébb formájában úgy képzelhetjük el, mint egy adott helyhez, csoporthoz vagy elképzeléshez való kötődés (más szóval, amikor a “közösségi szellem” fennáll).

Legerősebb formájában valamilyen mély találkozást jelöl, nem csak más emberekkel, hanem Istennel és a teremtéssel. Példa erre a szenteknek egyessége, s ennélfogva a minden keresztény és Krisztus közötti szellemi-lelki egyesülés.

  1. Összeegyeztethető-e a szabad választás a közösséggel? Vessük össze a közösséget a civil társadalommal!

 

A modern közösségiség tágabban vett értelmét – a természeti és társadalmi meghatározottságokon túl – a civil társadalom fogalma fejezi ki a legadekvátabb módon, mert szintetizálja a modern ember látszólag egymásnak ellentmondó két alapvető szükségletét: a valahová tartozás és a szabadság igényének egymás mellettiségét. A civil társadalom a szabadság szféránk.

 

„Az embereknek kötődésre és választási lehetőségekre van szükségük ahhoz, hogy életlehetőségeiket a maguk teljességében élvezhessék… Ezek a kötődések az autonóm társulások variációit igénylik, amit civil társadalomnak nevezünk…A civil társadalom a citizenek (közpolgárok) társadalma, akiknek jogaik vannak, akik elfogadják kötelezettségeiket, és akik civil és civilizált módon viselkednek egymással. Olyan társadalom, amely arra törekszik, hogy senki ne legyen kirekesztve, és amely tagjainak az odatartozás érzését és a szabadság alkotmányát biztosítja.” (Dahrendorf, 1997)

 

“A civil társadalom … egy közszféra, szolidaritás szférája, ahol különböző érdekek artikulálódnak, feszülnek egymásnak, ahol konfliktusok zajlanak egyének, csoportok, szervezetek között… a civil társadalom ezeknek a viszonya, tehát egy reflexivitás, s nem pedig a szervezeteknek az összessége. Az egymásra való kölcsönös reagálás a fontos, ez generál egy erőteret, amelyben… létrejön a civil társadalom.”

(Miszlivetz, 1999)

 

A modern közösségiség ma a civil társadalom gondolkodásmódjaiban, mozgásaiban és cselekvéseiben realizálódik, fejeződik ki.

 

  • A közösség mint kulturális kontextus és a civil társadalom mint globális kontextus

A helyi közösségben létrejövő civil társadalom az ott honos helyi kultúrát fogja egyfelől elsajátítani-alkotni-képviselni, s ugyanakkor magában hordozza a helyi kultúrán túli, globális elemeket is.

Warren 5 közösségi funkciója (szocializáció, gazdasági boldogulás, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll és szolidaritás) lehetővé tette, hogy helyi és globális közös nézőponttá szerveződjön: az emberek szervezett közösségi cselekedetei beléhelyeződjenek mind az adott kulturális kontextusba (közösség), mind egy globális kontextusba is (civil társadalom).

 

Számukra a közösség – a vér szerinti, lokális és szellemi kapcsolatokon túl – az emberek közös és szabadon meghatározott tartalmú cselekvése önmaguk boldogulása, érvényesítése, helyzetük javítása érdekében, mely közvetve a közjót gyarapítja.

 

Civil társadalmunk fokozatosan veszi birtokba mozgástereit, s a jelenlegi hatalom jó szolgálatot tesz neki a tekintetben, hogy be akarja szorítani a kulturális-szabadidő-vallási-jótékony tevékenységekbe és elvitatja tőle a kritikai szemléletet és az alternatívák felmutatását – vagyis a demokratikus működést. Ezzel aktivizálja a soha-semmiben-részt-nem-vett állampolgárokat, fejleszti a szolgáltatásokba beleszürkült szervezeteket és az egész civil társadalmat. Óriási társadalmi-közösségi tanulási folyamat zajlik most, s ehhez járul hozzá az éppen ezen a héten zajló Állampolgári Részvétel Hete is.

Hogyan kovászoljunk civil társadalmat? A részvétel fokozásával. Az ÁRH idei jelszavaihoz híven:

Nyíljunk ki! Működjünk együtt! Zárjunk össze!

 

Legyünk társadalmunknak és közösségeinknek jó kovásza!

 

Vercseg Ilona

közösségfejlesztő

Irodalom:

Dahrendorf, Ralph: After 1989 – Morals, Revolution and Civil Society, Oxford, 1997

József Attila összes költeménye. http://mek.oszk.hu/00700/00708/html/index.htm

Gergely Attila: Közösség, megújulási képesség, részvétel. Parola. 2006. 4. sz.

Gergely Attila: Állampolgárság, politika, erkölcs, közösség. Parola. 2007. 1-2.

Merton, Robert K.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat Kiadó, 1980. 811 o.

Miszlivetz Ferenc, MTV „Mélyvíz”-beszélgetés 1999. 03. 23.

Tönnies, Ferninand (1887): Közösség és társadalom. Magyarul megjelent 1883-ban és 2004-ben. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004.

Warren, R.L. (1963): The Community in America. Rand McNally, Chicago

 

Tags:

Copyright © 2011-2018 Állampolgári Részvétel Hete. Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette: Civil Kollégium Alapítvány.

Lépj be a már meglévő Facebook regisztrációdon keresztül

vagy    

Elfelejtetted a jelszavadat?

Create Account