Zubor Zalán, 2017. október 4., szerda 18:00, frissítve: szerda 18:21

A kormány civilellenes kampányai ellenére javult a civil szervezetek megítélése 2015 óta – derül ki a Civil Kollégium Alapítvány felméréséből. Mélypontra került a parlament megítélése, miközben nőtt a válaszolók politikai aktivitása annak ellenére, hogy a többség szerint nincs beleszólásuk a politikába.

A Civil Kollégium Alapítvány és a Közösségfejlesztők Egyesületének felmérésén arra válaszolhattak az emberek, mennyire bíznak meg hétféle intézménytípusban. A bizalom mértékét 1–4-es skálán jelezhették, a civil szervezetek mellett a rendőrséggel, az egyházakkal, az igazságszolgáltatással, a politikusokkal, az önkormányzatokkal és a parlamenttel kapcsolatban.

Javul a rendőrség és a civilek megítélése

Az egész adatsort nézve megállapítható, hogy a nonprofit civil szervezetek megítélése stabilan jóval kedvezőbb, mint az állami intézményeké: a politikusokhoz képest (a parlamentet és az önkormányzatokat beleértve) minden vizsgált évben jobban bíztak a civilekben az emberek. A civilekbe vetett bizalom 2008 és 2011 között volt a legalacsonyabb, ekkor a megítélésük nagyjából ugyanolyan volt, mint a rendőrségé. A rendőrséggel szemben egyébként 2008 óta folyamatosan növekszik a közbizalom, ez valószínűleg betudható annak, hogy fokozatosan halványul a 2006-os túlkapások emléke.

Érdekesség, hogy a kormány által indított civilellenes kampányok, úgy tűnik, nem voltak jelentős hatással a civil szervezetek megítélésére. A Norvég Alap-ügy 2014-ben indult, ennek ellenére a civilek megítélése 2014-ben megegyezett az előző évi osztályzattal, 2015-re pedig emelkedett is. 2015-től minden eddiginél durvább kampány folyt egyes, külföldi ügynöknek, az illegális migráció segítőinek bélyegzett civil szervezetek ellen, aminek csúcspontja az idei civil törvényben csúcsosodott ki. Ennek ellenére a civil szervezetek megítélése az időszakban továbbra is javult.

A politikusokban bízunk legkevésbé

A négyes skála egyébként nem fedi le teljesen a bizalom változását: amikor arra kérdeztek rá, hogy javult vagy romlott-e az embere egy-egy intézménybe vetett bizalma, sokkal látványosabb eredmények jöttek ki. Idén 31,1 százalék válaszolta azt, hogy jobban bíznak a civil szervezetekben, mint tavaly, míg csak 11 százalék szemében romlott a civilek megítélése. A parlamentről ezzel szemben 56,7, a politikusokról 58,9 százalék nyilatkozott úgy, hogy kevésbé bízik bennük, pozitív változásról pedig mindkét esetben kevesebb mint 10 százaléknyi válaszoló számolt be.

A felmérés szerint a civil szervezeteket a legjobban a felsőfokú végzettségűek kedvelik, körükben a civilek megítélése, közülük több mint 70 százalék pozitívan nyilatkozott a nonprofit NGO-król. Budapesten és a kisebb településeken szintén jobban bíznak a civil szervezetekben (73 és 67 százalék pozitív), mint a megyeszékhelyeken és más városokban (62 és 58 százalék).

Az idősebbek jobban bíznak a politikusokban

Az életkort tekintve nagy különbségeket nem látni a civilek megítélésében: a legmagasabbra a 19 és 25 év közöttiek, a legalacsonyabbra a legfiatalabb (14–19) és a legidősebb korosztály (65 év felett) értékelték őket, előbbi 67, utóbbi 62 százalékban pozitívan vélekedik a civil szervezetekről. Sokkal jelentősebbek az életkorbeli különbségek, ha a politikai szereplőkről, szervezetekről van szó: az önkormányzatokban például a 19–25 év közöttieknek csak 31 százaléka bízik, míg a legidősebbeknek az 56 százaléka. A politikusokkal kapcsolatban ez az arány 16–26, a parlamentnél 18–33.

A felmérés egyéb kérdései az emberek politikai aktivitására vonatkoztak. Az eredmény meglepő: 2010 óta folyamatosan emelkedik a társadalom aktivitása. 2010 óta évről évre többen állítják, hogy az elmúlt évben már kerestek meg helyi vagy országgyűlési képviselőt, hogy részt vettek politikai gyűlésen vagy tiltakozó megmozduláson, aláírtak petíciót vagy részt vettek valamilyen internetes akcióban.

Sokan tartanak munkahelyi retorziótól

Utóbbi számokat azért érdemes szkeptikusan kezelni: a válaszolók csaknem egyharmada állította például idén, hogy részt vettek tüntetésen – bár az elmúlt évben valóban voltak komoly megmozdulások, 3 millió ember azért valószínűleg nem vonult utcára. A magyarázat az lehet, hogy a felmérés önkitöltéses volt (az adatokat később a reprezentativitás érdekében szűrik életkor, nem és lakóhely szerint), azaz valószínűleg eleve olyanokhoz jut el, akiket érdekel a közélet. Az aktivitás növekedése azonban ennek ellenére is figyelemre méltó. Különösen, hogy a válaszolók többsége, 76 százalék úgy érzi, nem tud hatással lenni a helyi ügyekre, döntésekre.

Arra a kérdésre, hogy mi késztetné őket a nagyobb politikai aktivitásra, idén a legtöbben azt válaszolták, hogy „ha több információt kapnék a lehetőségekről”. Szintén sokan várnak arra, hogy valaki személyesen vonja be őket. Bár a választható opciók közé nem került be, többen válaszolták azt, hogy a retorzióktól tartva nem vesznek részt a politikában: „Ha nem fenyegetnének kirúgással…”, „ha nem kellene munkahelyi retorziótól tartanom” – válaszoltak többen is. A CKA szerint „a fortélyos félelem jelzése az egészséges társadalmi részvétel egyik legnagyobb akadálya, veszélye. A demokrácia legnagyobb ellensége”.

Tags:

Copyright © 2011-2018 Állampolgári Részvétel Hete. Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette: Civil Kollégium Alapítvány.

Lépj be a már meglévő Facebook regisztrációdon keresztül

vagy    

Elfelejtetted a jelszavadat?

Create Account