Has­sunk a rend­szer­re, hogy az tetsszen nekünk!

Van­nak dol­gok, amik­be nem lehet belenyugodni.

Olyan prob­lé­mák, amik annyi­ra érin­te­nek min­ket, hogy már nem tud­juk figyel­men kívül hagy­ni őket.
Pél­dá­ul:

• ami­kor meg­tud­juk, hogy a házunk mel­let­ti erdő­sáv helyé­re autó­sá­vo­kat terveznek;
• mikor a szom­szé­dunk­ban nyit­ná­nak egy bányát, épí­te­né­nek egy gyárat;
• ami­kor meg­elé­gel­jük, hogy meg­bíz­ha­tat­lan az ivó­víz­el­lá­tás, mert az állam nem költ a közműfejlesztésekre;
• ami­kor fon­tos műem­lé­ket bon­ta­ná­nak le;
• mikor egy köz­szol­gál­ta­tást akar­nak meg­szűn­tet­ni vagy úgy átala­kí­ta­ni, hogy attól nem nekünk lesz jobb;
• ami­kor veszély­be kerül a gye­re­künk iskoláztatása;
• ami­kor nem tudunk eljut­ni A‑ból B‑be, mert nem léte­zik szá­munk­ra igény­be­ve­he­tő infrastruktúra;
• ami­kor a szár­ma­zá­sunk, nemi iden­ti­tá­sunk, tes­ti adott­sá­ga­ink, eset­leg egész­ség­ügyi álla­po­tunk miatt kerü­lünk foly­ton hát­rá­nyos hely­zet­be, és nem lát­juk, hogy len­ne olyan ille­té­kes szerv, aki­nek szán­dé­ká­ban len­ne ten­ni ez ellen.
  Vagy ami­kor egy­sze­rű­en csak hiá­ba aka­runk szót érte­ni a tele­pü­lé­sünk veze­tő­i­vel, hiá­ba pró­bá­lunk job­bí­ta­ni közös­sé­günk körül­mé­nye­in, nem vesz­nek figye­lem­be. És ami­kor nyil­ván­va­ló­vá válik, hogy a szo­ci­á­lis háló nem fog megtartani.

Ugye, te is talál­koz­tál már ilyes­mik­kel?
Néhány éve én is egy ilyen prob­lé­ma miatt vál­tam sima helyi lakos­ból kis­er­dő­vé­dő civil akti­vis­tá­vá, majd emi­att talál­koz­tam a Civil Kol­lé­gi­um­mal, és let­tem CKA‑s közös­ség­szer­ve­ző.
A Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány­ban az a jó, hogy segít a prob­lé­mák meg­ol­dá­sá­ban. Nem úgy, hogy meg­old­ja helyet­tünk, hanem úgy, hogy meg­ta­nít­ja, hogyan old­juk meg őket saját magunk, de tár­sak segít­sé­gé­vel. Hogyan szer­vez­zünk cso­por­tot, közös­sé­get ügye­ink kép­vi­se­le­té­re, hogyan lás­suk át a bonyo­lult hatal­mi viszo­nyo­kat, milyen esz­kö­ze­ink van­nak a prob­lé­ma szé­les körű bemu­ta­tá­sá­hoz, hogy teremt­sünk for­rá­so­kat a cél­ja­ink eléré­sé­hez, hogyan tudunk nyo­mást gya­ko­rol­ni az ügyünk meg­ol­dá­sa érdekében.

Vagy­is: hogyan legyen képes a cso­por­tunk úgy érvé­nye­sí­te­ni az érde­ke­it, hogy azt az ille­té­kes dön­tés­ho­zók­nak figye­lem­be kell­jen ven­ni­ük.
Ez a közös­ség­szer­ve­zés, ami­ben én is hiszek. A Civil Kol­lé­gi­um pedig töb­bek között közös­ség­szer­ve­zők kép­zé­sé­vel és közös­sé­gi érdek­ér­vé­nye­sí­tést vég­ző civil cso­por­tok szak­mai támo­ga­tá­sá­val foglalkozik.