Galgó — Kis ember nagy szívvel

Teher­té­tel­lé­nyek Holo­kauszt Emlékezete 

Kik azok a tehertétellények?
A náci Német­or­szág a har­min­cas évek köze­pé­től teher­lé­nyek­nek (bal­las­te­xis­ten­zen) bélye­gez­te meg azo­kat a külön­bö­ző más­ság­gal ren­del­ke­ző embe­re­ket, akik nem felel­tek meg a ger­mán faj tébo­lyult elmé­le­té­nek. Nem nevez­nénk őket fogya­té­ko­sok­nak, mert ezt a meg­bé­lyeg­zést első­ként, az akko­ri­ban nehe­zen defi­ni­ált autis­ták­kal kezd­ték, akik sem­mi­képp sem szá­mí­ta­nak fogya­té­ko­sok­nak. 1939 júli­us 25-én sem­mi­sí­tet­ték meg méreg­in­jek­ci­ó­val az első áldo­za­tot, a vég­tag­hi­ánnyal, és más beteg­sé­gek­kel bíró Ger­hard Kretch­mart, kinek az apja sze­mé­lye­sen Adolf Hit­ler­től kér­vé­nyez­te levél­ben, öljék meg a fiát, mert nem mél­tó az élet­re. — Fél évet élhetett.
Hit­ler fel­buz­dul­va a sike­res meg­ol­dá­son, orvo­sa­i­val, akik ere­de­ti­leg az embe­ri élet gyó­gyí­tá­sá­ra, szent­sé­gé­nek védel­mé­re esküd­tek fel, az év szep­tem­be­ré­ben lét­re­hoz­ták az aktív euta­ná­zia prog­ra­mot, Ber­lin­ben, a Tier­gar­ten straße 4‑ben. Innen kap­ta a hír­hedt nevét, T 4 prog­ram, — méreg­in­jek­ci­ó­val, kipu­fo­gó­gáz­zal, és a raj­tuk kifej­lesz­tett Cyk­lon B gáz­zal gyil­kol­ták őket -, amely folya­mat, a német tár­sa­da­lom és egy­ház nyo­má­sá­ra 1941 augusz­tus 24-én lát­vá­nyo­san leállítottak.
Leál­lí­tot­ták?
Kül­kom­mu­ni­ká­ció szint­jén igen.
Valós holo­kauszt­juk innen­től tel­je­se­dett ki. Az új ember­ir­tó gépe­zet a 14f13 nevet kap­ta, minek kere­té­ben már a kon­cent­rá­ci­ós tábo­rok­ban folyt a “mun­ka”. 1945 május végé­ig, a becs­lé­sek és máig folyó kuta­tá­sok sze­rint, közel 400 000 embert irtot­tak ki. És akkor még nem szá­mol­tuk az eset­le­ges leszár­ma­zot­ta­i­kat, uno­ká­i­kat, dédunokáikat.
Szak­ér­tők sze­rint a 14f13 hidat kép­zett a T4 és a halál­tá­bo­rok között.
Cso­por­tunk augusz­tus 24-ét az álszent­ség szim­bó­lu­má­nak tart­ja, (véget ért egy ször­nyű­ség, azért, hogy követ­hes­se egy poko­libb) — ezért azon dol­go­zunk nem­zet­kö­zi kap­cso­la­ta­ink­kal együtt­mű­köd­ve, hogy 2021 augusz­tus 24‑e, a T4 leál­lí­tá­sá­nak 80. évfor­du­ló­ja nem­zet­kö­zi emlék­nap­ja lehes­sen a Teher­lé­nyek Holokausztjának..
Mi a hatá­sa, ennek a nem köz­is­mert Taiget­os szem­lé­let­nek napjainkban?
Mun­kánk fóku­szá­ban első­sor­ban ez a kuta­tás áll, nem­zet­kö­zi és magyar szak­te­kin­té­lyek­kel, érin­tet­tek­kel karöltve..
Jelen van‑e ez a nép­ir­tás trau­má­ja és a faj­vé­dő mecha­niz­mus, kifi­no­mult píszí for­má­ban életünkben?
- Igen.
Elég, ha arra gon­do­lunk, hogy a sérült, “fogya­té­kos” embe­rek jelen­tős része mennyi­re képes sze­mé­lyi­sé­gi joga­ik­nak érvényt sze­rez­ni, mun­ka­vál­la­lás, mél­tó lak­ha­tás, anya­gi és lel­ki szin­tű aka­dály­men­tes­ség és a csa­lád­ala­pí­tás terén, vala­mint mennyi­re hat­ja át érdek­ér­vé­nye­sí­tés aka­ra­tu­kat a “bocsá­nat, hogy élünk” attitűd.
Vagy ha arra gon­do­lunk mennyi­re kíván min­ket infan­ti­li­zál­ni a tár­sa­da­lom leg­kü­lön­bö­zőbb szint­jei, réte­gei. Ha hagyjuk!
Vagy ha arra, hogy az abor­tuszt három hóna­pos korig enge­dé­lye­zik, ha egy pár nem akar gye­re­ket vál­lal­ni, (ami­hez joga van), de ha kide­rül hogy sérült úgy­ne­ve­zett fogya­té­kos a mag­zat, ezt hat hóna­pos korig min­den súlyos koc­ká­zat­tal elle­né­re, amely az anyát is veszé­lyez­te­ti, enge­dé­lye­zett a számunkra.
Miért?
A passzív euge­ni­ka a szü­le­tés előt­ti faj­ne­me­sí­tés jelen­leg is része éle­tünk­nek. Pedig bár­mi­lyen más­ságal ren­del­ke­ző ember éppen olyan érté­kes tag­ja lehet a tár­sa­da­lom­nak. Nem csak mun­ka­vál­la­ló hanem, huma­nis­ta akti­vis­ta, férj, fele­ség, élet­társ, LMBTQ sze­mély, + házas­ság­ban élő vér­sze­rin­ti, vagy örök­be­fo­ga­dó apa anya, veje-menye lehet valakinek.
Agy­ku­ta­tó épp­úgy, mint szemetes.
Ez az oldal ennek a tár­sa­da­lom érzé­ke­nyí­tő folya­mat­nak kíván a fóru­ma lenni.
Vall­juk, sze­mé­lyi­sé­günk révén vál­junk minél jobb, auto­nóm állam­pol­gá­rok­ká és ne a beteg­sé­ge­ink által!