Galgó — Kis ember nagy szívvel
Tehertétellények Holokauszt Emlékezete
Kik azok a tehertétellények?
A náci Németország a harmincas évek közepétől teherlényeknek (ballastexistenzen) bélyegezte meg azokat a különböző mássággal rendelkező embereket, akik nem feleltek meg a germán faj tébolyult elméletének. Nem neveznénk őket fogyatékosoknak, mert ezt a megbélyegzést elsőként, az akkoriban nehezen definiált autistákkal kezdték, akik semmiképp sem számítanak fogyatékosoknak. 1939 július 25-én semmisítették meg méreginjekcióval az első áldozatot, a végtaghiánnyal, és más betegségekkel bíró Gerhard Kretchmart, kinek az apja személyesen Adolf Hitlertől kérvényezte levélben, öljék meg a fiát, mert nem méltó az életre. — Fél évet élhetett.
Hitler felbuzdulva a sikeres megoldáson, orvosaival, akik eredetileg az emberi élet gyógyítására, szentségének védelmére esküdtek fel, az év szeptemberében létrehozták az aktív eutanázia programot, Berlinben, a Tiergarten straße 4‑ben. Innen kapta a hírhedt nevét, T 4 program, — méreginjekcióval, kipufogógázzal, és a rajtuk kifejlesztett Cyklon B gázzal gyilkolták őket -, amely folyamat, a német társadalom és egyház nyomására 1941 augusztus 24-én látványosan leállítottak.


Leállították?
Külkommunikáció szintjén igen.
Valós holokausztjuk innentől teljesedett ki. Az új emberirtó gépezet a 14f13 nevet kapta, minek keretében már a koncentrációs táborokban folyt a “munka”. 1945 május végéig, a becslések és máig folyó kutatások szerint, közel 400 000 embert irtottak ki. És akkor még nem számoltuk az esetleges leszármazottaikat, unokáikat, dédunokáikat.
Szakértők szerint a 14f13 hidat képzett a T4 és a haláltáborok között.
Csoportunk augusztus 24-ét az álszentség szimbólumának tartja, (véget ért egy szörnyűség, azért, hogy követhesse egy pokolibb) — ezért azon dolgozunk nemzetközi kapcsolatainkkal együttműködve, hogy 2021 augusztus 24‑e, a T4 leállításának 80. évfordulója nemzetközi emléknapja lehessen a Teherlények Holokausztjának..
Mi a hatása, ennek a nem közismert Taigetos szemléletnek napjainkban?
Munkánk fókuszában elsősorban ez a kutatás áll, nemzetközi és magyar szaktekintélyekkel, érintettekkel karöltve..
Jelen van‑e ez a népirtás traumája és a fajvédő mechanizmus, kifinomult píszí formában életünkben?
- Igen.
Elég, ha arra gondolunk, hogy a sérült, “fogyatékos” emberek jelentős része mennyire képes személyiségi jogaiknak érvényt szerezni, munkavállalás, méltó lakhatás, anyagi és lelki szintű akadálymentesség és a családalapítás terén, valamint mennyire hatja át érdekérvényesítés akaratukat a “bocsánat, hogy élünk” attitűd.
Vagy ha arra gondolunk mennyire kíván minket infantilizálni a társadalom legkülönbözőbb szintjei, rétegei. Ha hagyjuk!
Vagy ha arra, hogy az abortuszt három hónapos korig engedélyezik, ha egy pár nem akar gyereket vállalni, (amihez joga van), de ha kiderül hogy sérült úgynevezett fogyatékos a magzat, ezt hat hónapos korig minden súlyos kockázattal ellenére, amely az anyát is veszélyezteti, engedélyezett a számunkra.
Miért?
A passzív eugenika a születés előtti fajnemesítés jelenleg is része életünknek. Pedig bármilyen másságal rendelkező ember éppen olyan értékes tagja lehet a társadalomnak. Nem csak munkavállaló hanem, humanista aktivista, férj, feleség, élettárs, LMBTQ személy, + házasságban élő vérszerinti, vagy örökbefogadó apa anya, veje-menye lehet valakinek.
Agykutató éppúgy, mint szemetes.
Ez az oldal ennek a társadalom érzékenyítő folyamatnak kíván a fóruma lenni.
Valljuk, személyiségünk révén váljunk minél jobb, autonóm állampolgárokká és ne a betegségeink által!
