ROMA NŐI CIVIL DÍJ 2026 — KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Szavazz Te is, kié legyen idén a Roma Női Civil Díj közönségdíja!
Mesélj kicsit magadról! Hogyan váltál aktív közösségi emberré? Mivel foglalkozol most, milyen közösségi feladatot látsz el, miben tudsz segíteni másoknak?
Szabóné Kállai Szilvia vagyok, 52 éves és Budapesten élek. 8 éve vagyok pedagógus, így nagyon sok gyermek csak Szilvi néniként ismer, azaz a cigány tanár néni vagyok sok — sok diák számára.
Felnőttként kezdtem el tanulmányaimat, előtte nyolc általános iskolai végzettségem volt. Folyamatos munka, család mellett rettentő nehéz volt. 40 évesen érettségiztem le és 44 évesen, 2018-ban szereztem meg az első diplomámat. Roma/Cigány Nemzetiségi szakirányú tanító néni lettem. Első diplomám megszerzéséig takarító voltam 22 évig. 2023-ban mesterdiplomát szereztem, amely okleveles történelem tanári képesítést adott. Idén matematika műveltségterületen kaptam képesítést és 5 – 6. évfolyamon taníthatom a matematika tantárgyat. Jelenleg Budapesten a Lázár Ervin Általános iskolában 4. osztályosokat tanítok.
Sokáig azt gondoltam, hogy szokványos volt az, amit véghez vittem. Aztán a környezetem nem így gondolta és folyamatosan hangsúlyozta, hogy nem minden napi dolgot tettem. Rá kellett jöjjek, hogy igazuk van az embereknek.
A tanulási folyamat felébresztette bennem a kíváncsiságot, a tudás iránti vágyat. Céltudatossá tett és rájöttem, hogy meg tudom csinálni én is, amitől mindig féltem, a kudarcoktól.
Esti gimnáziumban 10-es tanuló voltam, amikor eldöntöttem, hogy pedagógus szeretnék lenni. Minden gyermeknek meg szeretném mutatni, hogy milyen értékek vannak bennük. Főleg a hátrányos helyzetű gyermekeknek, ahonnan én is jöttem. Missziómnak tekintem azt, hogy minél több iskolába eljussak és roma népismertre épülő motivációs órákat adjak általános vagy középiskolákba az ország bármely településén. Arra szeretném inspirálni a diákokat, hogy milyen fontos a tanulás. Az önbizalmukat erősíteni, hogy milyen értékek vannak bennük. A legfontosabb feladatom, hogy érzékenyítsem a roma és nem roma gyerekeket együtt. Harmóniát teremteni az elfogadás a szokások és az értékek mentén. 10 éve önkéntes alapon megyek oda, ahol szükség van rám.
Fontos számomra, hogy segítsem azokat a gyerekeket, akik főként matematika tantárgy megértésében akadnak el, így szintén önkéntes alapon korrepetálom azokat, akiknek szüksége van rá 1 – 8. évfolyamig.
Mi adott erőt, mi motivált abban, hogy másokért, a közösségéért cselekedj?
Pedagógiai munkám kezdetén ráébredtem, hogy a gyerekeket nagy mértékben inspirálom jelenlétemmel. Példamutató lehetek a számukra és a szüleiknek is egyaránt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 6 évvel ezelőtt, az AVLA Gyermekekért Innovációs Egyesületet megalapítottam és nagyon fontosnak tartom, hogy minél több gyermeknek tudjunk értékteremtő programokat nyújtani. Az egyesület neve a gyerekek ötletei alapján lett végleges. Számomra, amit csinálok az nem munka, hanem hivatás. Elkötelezett vagyok, hogy minőségi és értékes pillanatokat szerezzünk diákoknak, fiataloknak és maradandó élményeket tudjunk okozni a nem minden napi pedagógiámmal. Célom, hogy az érdeklődést és a kíváncsiságot felváltsa a céltudatosság és a magabiztosság. Higgye el, hogy ő is van olyan értékes és okos, mint bármelyik másik ember.
Milyen nehézségekkel kellett szembenézned a munkád során?
A legnehezebb az volt számomra, hogy önbizalmat gyűjtsek a tanulmányaim megkezdéséhez. Azt gondoltam, mint sok cigány asszony, hogy nekünk az elég, ha nyolc általánost végez. A passzív életem megszokott volt, amellyel meg voltam elégedve mindaddig, amíg második férjem nem kezdett motiválni folyamatosan, hogy okos vagyok és képes arra, hogy elkezdjek tanulni. (3 évig mondta folyamatosan, amíg kötélnek álltam.)
A következő nehézség már összetettebb, hiszem a cigányság negatív sztereotípiáit láttam és látom ma is. Azt vallom, hogy nem munkahelyet váltottam, hanem életmódot. Nem szülőként élem meg az iskolát, hanem már pedagógusként.
Azt tapasztalom, hogy nyíltan felvállalva származásomat, több időbe telik a nem cigány pedagógus kollégáknak és szülőknek elfogadnia, megszoknia, mivel nem igazán találkoztak eddig roma pedagógussal. Az előítélet a berögzültség lebontását külön feladatomnak tekintem, amely sokkal nehezebb, mint a gyerekeket megérinteni. Ezért is akarok eljutni minél több intézménybe és egy újfajta látásmódba helyezni, érzékenyíteni az eddig megszokott negatív gondolkodásmódot a cigányságról.
Mire vagy a legbüszkébb abból, amit eddig elértél? Mit tartasz a legfőbb sikerednek?
A legbüszkébb arra vagyok, hogy látom valamennyi diákom csillogó tekintetét, bárhol is megfordultam eddig. Emlékeznek rám és szeretettel gondolnak vissza az együtt töltött időkre. Sok diákom mondta már, hogy olyan szeretnék lenni, mint Szilvi néni. Ennél büszkébb nem is lehetek már, azt gondolom. Szeretve lenni a világ legnagyobb kincsénél is többet ér.
Pedagógiai hitvallásom a Szeretetpedagógia alkalmazása, amely minden módszert felülmúl. Ezt érzik és látják a felnőttek is, ezáltal megismerik a cigányságom pozitív értékrendjét. Számomra ez a legfőbb siker, ha a környezetemben akár csak egy ember is megváltoztatja a cigányságról kialakult negatív gondolkodását miattam.
(A Szavazok gombra kattintva választhatod ki, hogy a jelöltek közül, kire szeretnéd leadni a szavazatodat!).
Roma Női Civil Díj 2026 Díj létrejöttét a CKA partnerségben a Romano Kherrel, a Somnakuno Drom Roma Női Civil Egyesülettel, a Phiren Amenca-val, a Roma Női Hálózattal és a a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt-vel közösen szervezi.
