A részvételi alkotmányozás törvényi garanciái

A kor­mány az ősz­re ígér­te az új alkot­mány elő­ké­szí­té­sé­nek megkezdését.

Egy új alkot­mány demok­ra­ti­kus minő­sé­ge és tár­sa­dal­mi elfo­ga­dott­sá­ga jelen­tős rész­ben azon múlik, milyen folya­mat vezet az elfo­ga­dá­sá­hoz. Az alkot­má­nyo­zás és az abban való tár­sa­dal­mi rész­vé­tel alap­ve­tő eljá­rá­si kere­te­it már a folya­mat meg­kez­dé­se előtt tör­vény­ben kell rög­zí­te­ni. Így biz­to­sít­ha­tó, hogy a folya­mat alap­ve­tő sza­bá­lyai ne az alkot­má­nyo­zás köz­ben, az aktu­á­lis poli­ti­kai érde­kek­hez iga­zod­va legye­nek ala­kít­ha­tók, hanem elő­re meg­ha­tá­ro­zott és szá­mon­kér­he­tő kere­tet adja­nak az alkotmányozásnak.

A Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány, a Köz­élet Isko­lá­ja, a Magyar Hel­sin­ki Bizott­ság, az Unhack Democ­racy és a Tár­sa­ság a Sza­bad­ság­jo­go­kért  ennek érde­ké­ben közö­sen meg­fo­gal­maz­ta azo­kat az elvá­rá­so­kat, ame­lyek­nek állás­pon­tunk sze­rint az alkot­má­nyo­zás eljá­rá­si kere­te­it meg­ha­tá­ro­zó tör­vény­nek a tár­sa­dal­mi rész­vé­tel sza­bá­lyo­zá­sa során meg kell felelnie.

A rész­vé­te­li alkot­má­nyo­zás sok­fé­le­kép­pen meg­szer­vez­he­tő. Mi nem egy konk­rét modellt javas­lunk, hanem azo­kat az alap­ve­tő garan­ci­á­kat fogal­maz­zuk meg, ame­lyek nél­kül sze­rin­tünk nincs való­di tár­sa­dal­mi részvétel. 

Ilyen alap­ve­tő elvá­rás pél­dá­ul, hogy a tár­sa­dal­mi rész­vé­tel az alkot­má­nyo­zás több sza­ka­szá­ban, még az érde­mi dön­té­sek előtt meg­tör­tén­jen. A pol­gá­rok arra is hatás­sal lehes­se­nek, hogy milyen kér­dé­sek kerül­nek tár­sa­dal­mi vitá­ra, és akkor kap­cso­lód­has­sa­nak be, ami­kor még való­di alter­na­tí­vák közül lehet válasz­ta­ni. Legyen ele­gen­dő idő a rész­vé­tel­re, és a tár­sa­da­lom külön­bö­ző cso­port­jai szá­má­ra tény­le­ge­sen elér­he­tő legyen a bekap­cso­ló­dás lehe­tő­sé­ge. Végül pedig legyen nyil­vá­no­san követ­he­tő, hogyan vet­ték figye­lem­be a folya­mat során meg­fo­gal­ma­zott véleményeket. 

Fon­tos­nak tart­juk a folya­mat tel­jes átlát­ha­tó­sá­gát, füg­get­len érté­ke­lé­sét és a tör­vény­ben rög­zí­tett rész­vé­te­li garan­ci­ák kikény­sze­rít­he­tő­sé­gét is.

Azért fogal­maz­tuk meg eze­ket az elvá­rá­so­kat még az eljá­rá­si sza­bá­lyo­zás elké­szül­te előtt, mert a rész­vé­te­li alkot­má­nyo­zás kere­te­i­ről akkor kell érde­mi vitát foly­tat­ni, ami­kor ezek a sza­bá­lyok még ala­kít­ha­tók. A közös állás­pon­tot meg­küld­tük azok­nak a dön­tés­ho­zók­nak, akik­nek sze­re­pük lehet az eljá­rá­si kere­tek elő­ké­szí­té­sé­ben és par­la­men­ti tár­gya­lá­sá­ban. A később kiala­kí­tott alkot­má­nyo­zá­si folya­ma­tot pedig ezek­hez a mini­mum­el­vá­rá­sok­hoz fog­juk mérni.

A közös állás­pont tel­jes szö­ve­ge innen letölt­he­tő.