Menu
03 09

CIVIL SÉTA MAGLÓDON – A PATAK ÖSSZEKÖT

CKA Hálózat, Egyéb Közzétette:

Augusz­tus 31-én Mag­ló­don ren­dez­tük meg civil sétán­kat, ame­lyen nem­csak a pata­kot, hanem közös­sé­ge­ink össze­fo­gá­sát is ünne­pel­tük. Az idő­já­rás kegyes volt hoz­zánk: bár előt­te és utá­na esett, a séta ide­jén kisü­tött a nap. Nem­csak az idő, hanem a részt­ve­vők és a han­gu­lat is szu­per volt!

 

 

A Maglódi-patak, vagy még inkább: a „csatorna” dilemmája

A séta során végig­jár­tuk a Mag­ló­di-patak (helyi nevén 17-es csa­tor­na) sza­ka­szát. Mi követ­ke­ze­te­sen patak­nak hív­tuk, mert azt sze­ret­nénk, hogy való­ban patak legyen, ne csa­tor­na. A különb­ség óri­á­si: a patak ter­mé­sze­tes, élet­tel teli, a csa­tor­na mes­ter­sé­ges, élet­te­len. A fel­ső sza­kasz még őrzi a patak jel­le­gét, de a főút és a szenny­víz­át­eme­lő alat­ti része­ken saj­nos inkább csa­tor­na­ként viselkedik.

 

 

 

A feltárt problémák

A hely­szí­ni bejá­rás során több gon­dot is azonosítottunk:

  • szenny­víz­szennye­zés,
  • túl­zott beépítés,
  • faki­vá­gá­sok,
  • inva­zív növények,
  • hibás keze­lés,
  • ille­gá­lis szemétlerakás,
  • a patak helyen­ként magán­ker­te­ken folyik keresztül.

A patak tör­té­ne­te jól pél­dáz­za, hogyan pró­bál­ja az ember kont­roll alá von­ni a ter­mé­sze­tet anél­kül, hogy érte­né a követ­kez­mé­nye­ket. Pedig a ter­mé­szet „tud­ja a dol­gát” – az embe­ri beavat­ko­zá­sok viszont gyak­ran súlyos káro­kat okoznak.

 

 

Széleskörű összefogás

Mivel más tele­pü­lé­sek is hason­ló prob­lé­mák­kal küz­de­nek, a séta orszá­gos össze­fo­gás­sal való­sult meg. Részt vett az Élhe­tő Mag­ló­dért Egye­sü­let, Üllő Te Vagy, Patak­revi­ta­li­zá­ció, Civil Kot­ta, a Cso­bán­kai Japán­ke­se­rű­fű Akció­cso­port, a CKA Háló­zat és a Víz Koa­lí­ció. Érkez­tek részt­ve­vők Mag­lód mel­lett Üllő­ről, Pusz­ta­zá­mor­ból, Szent­end­ré­ről, Cso­bán­ká­ról, Buda­pest­ről, Gödöl­lő­ről, Veres­egy­ház­ról és Göd­ről is.

 

 

 

Mit tettünk a séta során?

  • Figye­lem­fel­hí­vó táb­lá­kat helyez­tünk ki a prob­lé­más pontokon.
  • Víz­min­tá­kat vet­tünk, ame­lye­ket kör­nye­zet­vé­del­mi szak­em­be­rek (Réder Ferenc – Patak­revi­ta­li­zá­ció, Her­ná­di Krisz­ti­na Nóra) érté­kel­tek ki.                                                                                   

 

A gyors hely­szí­ni vizs­gá­la­tok sze­rint a for­rás­nál már magas a nit­rát-tar­ta­lom, a víz­mi­nő­ség gyen­ge. A for­rás alat­ti kis tó és a benőtt, viszony­lag érin­tet­len fel­ső sza­kasz viszont javít­ja az álla­po­tot. A tele­pü­lé­si részen – bio­in­di­ká­to­rok alap­ján – kife­je­zet­ten jó volt a hely­zet: szi­ta­kö­tő- és kérész­lár­vák, vízi­bo­ga­rak, kis rákok jelen­tek meg.

A szenny­víz­át­eme­lő­nél azon­ban a befo­lyás lenul­láz­za a patak élő­vi­lá­gát: a kiug­ró ammó­nia­kon­cent­rá­ció gya­kor­la­ti­lag „meg­öli” a vizet. A déli, kül­te­rü­le­ti sza­ka­szon a zsi­lip­nél a növény­zet­nek köszön­he­tő­en vala­me­lyest javul a helyzet.

 

 

Külön öröm volt, hogy Réder Ferenc a tele­pü­lé­si sza­ka­szon egy védett pata­ki szi­ta­kö­tőt is talált!

 

 

Köszön­jük min­den­ki­nek, aki velünk tartott! 

 Mar­git-Angyal And­rea, a főszer­ve­ző Ott­ho­nunk Mag­lód civil­szer­ve­zet önkéntese

 

A pro­jekt az Euró­pai Unió “Pol­gá­rok, egyen­lő­ség, jogok és érté­kek” (CERV) prog­ram­já­nak támo­ga­tá­sá­val való­sul meg. Az Euró­pai Bizott­ság támo­ga­tá­sa nem jelen­ti a pro­jekt­ben meg­va­ló­sí­tott tevé­keny­sé­gek tar­tal­má­nak jóvá­ha­gyá­sát, amely kizá­ró­lag az azt meg­va­ló­sí­tók állás­pont­ját tük­rö­zi, vala­mint a Bizott­ság nem tehe­tő fele­lős­sé ezen infor­má­ci­ók bár­mi­ne­mű felhasználásáért.