Az otthonápolási kampány titka

Pél­dát­lan civil sikert hozott az ott­hon­ápo­lá­si kam­pány, ame­lyet a közös­ség­szer­ve­zés mód­sze­re­i­vel és a Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány támo­ga­tá­sá­val műkö­dő cso­port, a Lép­jünk, hogy Lép­hes­se­nek Köz­hasz­nú Egye­sü­let indí­tott az aHang plat­for­mon 2018-ban.

Az ápo­lá­si kam­pány nyo­mán támadt tár­sa­dal­mi össze­fo­gás­nak köszön­he­tő­en 2019. janu­ár 1‑jétől min­den kate­gó­ri­á­ban nő az ápo­lá­si díj össze­ge, lesz­nek csa­lá­dok, ame­lyek­ben több mint 70 ezer forint­tal, azaz több mint 200 szá­za­lék­kal. Az elmúlt évek­ben nem volt olyan nagy hatá­sú tár­sa­dal­mi kam­pány, amely­nek követ­kez­té­ben való­ban javult vol­na több tíz­ezer ember helyzete.

Egy októ­be­ri kor­mány­dön­tés nyo­mán az ápo­lás­ra szo­ru­ló gyer­me­kek után járó díj össze­ge egy­sé­ge­sen havi 100 ezer forint­ra nő egy új kate­gó­ria kere­té­ben amely az önel­lá­tás­ra kép­te­len gyer­me­ket neve­lők­nek járó Gyer­me­kek Ott­hon­ápo­lá­si  Díja (GyOD).  Az eme­lés foly­ta­tó­dik a követ­ke­ző évek­ben is, a cél az, hogy 2022-re – három lépés­ben – ezen ápo­lá­si díj mér­té­ke elér­je az akko­ri mini­mál­bér össze­gét -. Azon csa­lá­dok­ban is emel­ke­dik az ápo­lá­si díj, ame­lyek­ben nem a gyer­me­kek jogán kap­ják ezt a jogo­sult­sá­got. Ez eset­ben az ápo­lá­si díjat – szin­tén a jövő évtől – 15 szá­za­lék­kal eme­lik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben továb­bi öt-öt-öt szá­za­lék­kal lesz maga­sabb a díj össze­ge. Így azok, akik nem a gyer­me­kük­ről gon­dos­kod­nak, de ápo­lá­si díj­ra jogo­sul­tak, 2022-re 30 szá­za­lék­kal nagyobb össze­get fog­nak kap­ni, mint jelen­leg. Azok a csa­lá­dok, ame­lyek több önel­lá­tás­ra kép­te­len gyer­me­ket is nevel­nek, más­fél­sze­res össze­gű gyer­mek­ápo­lá­si díjat kapnak.

A több éves elő­ké­szí­tést igény­lő, öt éven át folya­ma­to­san, öt hóna­pon át pedig a nagy nyil­vá­nos­ság előtt zaj­ló tár­sa­dal­mi kam­pány meg­mu­tat­ta, hogy átgon­dolt stra­té­gi­á­val mobi­li­zál­ha­tók az érin­tet­tek, és ezál­tal növel­he­tő a tár­sa­dal­mi szo­li­da­ri­tás. A tár­sa­dal­mi össze­fo­gás­ban rej­lő erő meg­fe­le­lő becsa­tor­ná­zá­sa pedig hatá­sos nyo­más­gya­kor­lást eredményezhet.

Hogyan? Mi módon?

A fogya­ték­kal élők és az őket ápo­lók meg­alá­zó hely­ze­te a min­den­ko­ri magyar kor­má­nyok szé­gyen­tel­jes adós­sá­ga. Az érin­tet­te­ket tömö­rí­tő szer­ve­ze­tek 25 éve küz­de­nek az egyen­lő esé­lyek meg­te­rem­té­sé­ért az élet szá­mos terü­le­tén — a köz­le­ke­dés­től az okta­tá­sig. A kam­pányt indí­tó szer­ve­ze­tek­nek válasz­ta­ni kel­lett egy min­den­kit érin­tő alap­ve­tő rész­célt a fogya­ték­kal élők hely­ze­té­nek javí­tá­sá­ért. A koráb­bi küz­del­mek egy­ér­tel­mű­vé tet­ték, hogy egyen­ként kell meg­ol­da­ni a prob­lé­má­kat, amely áldo­za­tos mun­kát és kitar­tást igényel.

Az ott­hon­ápo­lás segé­lyé­nek átala­kí­tá­sa egy­sze­rű, jogos és tel­je­sít­he­tő köve­te­lés­nek tűnt a Lép­jünk, hogy Lép­hes­se­nek Köz­hasz­nú Egye­sü­let szá­má­ra, ráadá­sul az érin­tet­tek is ezt jelöl­ték meg első cél­ként, így öt évvel ezelőtt ezzel az üggyel lép­tek a nyil­vá­nos­ság elé. Kam­pá­nyuk szá­mos rész­si­kert hozott. A dön­tés­ho­zó­kat is zavar­ba hoz­ták bead­vá­nya­ik­kal, leve­le­ik­kel, demonst­rá­ci­ók­kal – az érin­tet­tek koráb­ban nem mer­ték ilyen erő­tel­je­sen hal­lat­ni a hangjukat.

A Lép­jünk, hogy Lép­hes­se­nek a közös­ség­szer­ve­zés mód­sze­re­i­vel épí­tet­te magát és ügyét: szö­vet­sé­ge­se­ket kere­sett, hata­lom­tér­ké­pet raj­zolt, akci­ó­kat szer­ve­zett. 2016 őszé­től mind­ezt a Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány (CKA) szak­mai és anya­gi támo­ga­tá­sá­val foly­tat­ta, ekkor­tól lett Csor­dás Anett az szer­ve­zet elnö­ke az egye­sü­let közös­ség­szer­ve­ző­je, egy évvel koráb­ban az ala­pít­vány ösz­tön­díj­prog­ram­já­nak kere­té­ben Chi­ca­gó­ban tanul­má­nyoz­ta az ame­ri­kai okta­tá­si és érdek­ér­vé­nye­sí­té­si modellt.

A Lép­jünk, hogy Lép­hes­se­nek és a szö­vet­sé­ges szer­ve­ze­tek az aláb­bi köve­te­lé­se­ket fogal­maz­ták meg az ápo­lá­si díj átala­kí­tá­sá­val kapcsolatban:

1. Az ott­ho­ni ápo­lá­si tevé­keny­sé­get mun­ka­ként kell elis­mer­ni, és az érte járó leg­ala­cso­nyabb bér­nek el kell érnie leg­alább a min­den­ko­ri mini­mál­bért. Az ápo­lá­si-gon­do­zá­si tevé­keny­sé­gért fize­tett bér­hez kap­cso­ló­dó­an meg kell adni az ápolt után a nagy­csa­lá­do­sok szá­má­ra kiala­kí­tott jut­ta­tá­so­kat és adókedvezményeket.

2. A fogya­té­kos sze­mély az ápo­lá­si szol­gál­ta­tás igény­be­vé­te­le ese­tén nem veszít­he­ti el jogo­sult­sá­gát a saját jogán járó jólé­ti jut­ta­tá­sok­ra, az ápo­lá­si szol­gál­ta­tás igény­be véte­le nem indo­kol­hat­ja egyet­len meg­lé­vő jut­ta­tás meg­vo­ná­sát sem.

3. Az ápo­lá­si díj nagy­sá­gát az ápo­lást, sze­mé­lyes asszisz­ten­ci­át fel­hasz­ná­ló sze­mély fogya­té­kos­sá­gá­nak és szük­ség­le­te­i­nek meg­fe­le­lő­en kell meg­ál­la­pí­ta­ni, és a napi 8 óra ápo­lá­si szük­ség­let­nél az érte járó leg­ala­cso­nyabb bér­nek el kell érnie leg­alább a min­den­ko­ri mini­mál­bért. Ehhez meg­fe­le­lő mérő- és érté­ke­lő sza­bály­rend­szert kell kidolgozni.

4. Az ápo­lá­si tevé­keny­ség vég­zé­se tel­jes idő­sza­ká­nak beszá­mít­ha­tó­nak kell len­nie a kor­ked­vez­mé­nyes nyug­díj meg­ál­la­pí­tá­sá­hoz szük­sé­ges jogo­sult­sá­gi időbe.

5. Az ápo­lá­si tevé­keny­sé­gért sza­bad­ság és egyéb béren kívü­li jut­ta­tá­sok is jár­ja­nak. Sza­bad­ság ese­tén az ápo­ló helyet­te­sí­té­sé­ről, az ápo­ló­val egyez­tet­ve, a fog­lal­koz­ta­tá­si rend­szer kiala­kí­tá­sá­nak meg­fe­le­lő mun­kál­ta­tó­nak kell gondoskodnia.

6. Az ápo­lá­si díj­hoz a köz­pon­ti költ­ség­ve­tés­ből kell a szük­sé­ges for­rá­so­kat biz­to­sí­ta­ni, a kor­mány fele­lős­sé­ge, hogy az ehhez szük­sé­ges for­rá­so­kat biz­to­sít­sa. A for­rá­sok fede­zé­sé­nek köte­le­zett­sé­ge nem lehet a helyi önkor­mány­za­tok fele­lős­sé­ge, ezzel ugyan­is súlyos egyen­lőt­len­sé­gek jön­né­nek lét­re az ott­ho­ni ápo­lás­hoz való hozzáférésben.

7. Az ápo­lá­si tevé­keny­ség körül rugal­mas fog­lal­koz­ta­tás­po­li­ti­kai kör­nye­ze­tet kell terem­te­ni, és biz­to­sí­ta­ni kell, hogy az ápo­lá­si tevé­keny­ség vég­zé­se ne zár­ja ki a mun­ka­vál­la­lót más fog­lal­koz­ta­tá­si for­mák­ból. Amennyi­ben az ápo­ló­nak lehe­tő­sé­ge lesz mun­kát vál­lal­nia a nyílt mun­ka­erő­pi­a­con, a fogya­té­kost ápo­ló ház­tar­tás ne essen el az ápo­lá­sért járó bér­től, hanem azt a fogya­té­kos sze­mély kap­ja meg jut­ta­tás­ként, hogy saját maga szá­má­ra ápo­lót fogad­has­son belőle.

8. Lehe­tő­vé kell ten­ni azt, hogy az ápo­lást vég­ző és fel­hasz­ná­ló sze­mé­lyek egy­aránt részt vehes­se­nek az ati­pi­kus mun­ka­vég­zés­ben és távmunkában.

9. Lehe­tő­vé kell ten­ni azt, hogy az ápo­lás­ra szo­ru­ló fogya­té­kos fel­nőtt saját aka­ra­ta sze­rint elköl­töz­hes­sen a csa­lád­já­tól, és ez eset­ben a fogya­té­kos sze­mély kap­ja meg az ápo­lá­sért járó bér össze­gét jut­ta­tás­ként, hogy abból saját maga szá­má­ra ápo­lót fogad­has­son belő­le, akár saját hozzátartozóját.

A Költ­ség­ve­té­si Fele­lős­sé­gi Inté­zet­tel együtt­mű­köd­ve költ­ség­ter­vet készí­tet­tek, amely azt is iga­zol­ta, hogy a csa­lád­ta­gok még a mini­mál­bé­res ápo­lá­si díjat ala­pul véve is sok­kal olcsób­ban vég­zik el a tar­tós bete­gek és fogya­ték­kal élők ápo­lá­sát, mint az erre kiala­kí­tott intéz­mé­nyek. Az inté­zet­tel közös mun­ka ered­mé­nye­ként elké­szült a 2017-es Költ­ség­ve­té­si törvényjavaslat.

A nyo­más­gya­kor­lás hatá­sá­ra végül 2017 janu­ár­já­ban a kor­mány 5%-al emel­te min­den kate­gó­ri­á­ban az ápo­lá­si díjat – de ez a leg­ma­ga­sabb kate­gó­ri­á­ban is csu­pán net­tó 52800 forin­tot jelentett.

2017-től a több mint 700 érin­tett, nagy­részt szü­lő által írt levél és néhány jelen­tős cikk hatá­sá­ra témá­vá vált az ápo­lá­si díj ügye a kor­mány asz­ta­lá­nál is. Elju­tot­tak a dön­tés­ho­zó asz­ta­lá­hoz: júni­us­ban Latorczai Csa­ba nem­ze­ti­sé­gi és civil tár­sa­dal­mi kap­cso­la­to­kért fele­lős helyet­tes állam­tit­kár fogad­ta iro­dá­já­ba a szü­lői kül­dött­sé­get. Ennek ered­mé­nye lett a 2018. janu­ár 1‑jén élet­be lépő 50 ezer forin­tos nyug­díj-kiegé­szí­tés a gyer­me­kü­ket 20 éve ápo­lók­nak és az 5%-os eme­lést tar­tal­ma­zó ren­de­let.
2018-ban szin­tet lépett a kam­pány, mely­re a koráb­bi épí­tő mun­ka ered­mé­nyei és az aHang online plat­form adtak lehe­tő­sé­get. Ekkor­ra az Egye­sü­let­nek sike­rült olyan bizal­mi kap­cso­la­tot kiala­kí­ta­nia az érin­tet­tek­kel, hogy azok nem csak elhit­ték, hogy a hely­ze­tü­ket nem szé­gyell­ni, hanem meg­mu­tat­ni kell, hanem vál­lal­ták is ezt a fel­ada­tot – az ő tör­té­ne­te­ik adták a kam­pány leg­főbb erősségét.

A Lép­jünk, hogy Lép­hes­se­nek Köz­hasz­nú Egye­sü­let a Csak Együtt Van Esély (CSEVE) Cso­port és az aHang plat­form május­ban elin­dult közös kam­pá­nyát pél­dát­lan figye­lem kísér­te. Pár nap alatt 50 szer­ve­zet csat­la­ko­zott hoz­zá­juk és tíz­ez­rek írták alá a petí­ci­ót, amely az ott­hon­ápo­lók elis­me­ré­sét köve­tel­te. A kam­pány első sza­ka­szá­ban a szer­ve­ze­tek a média hat­ha­tós segít­sé­gé­vel egy­faj­ta fel­vi­lá­go­sí­tó mun­kát végez­tek: tör­té­ne­te­ken keresz­tül mutat­ták be, hogy mit jelent ma Magyar­or­szá­gon ott­hon­ápo­ló­nak len­ni.
Szá­mos cikk­ben és tévé­ri­port­ban arc­cal, név­vel mutat­ták be éle­tü­ket a már emlí­tett csa­lá­dok, a szá­raz ada­tok így vál­tak meg­döb­ben­tő tények­ké, az embe­rek több­sé­ge így érte­sül­he­tett róla, hogy milyen küz­de­lem egy 24 órás gon­do­zás­ra szo­ru­ló ember ellá­tá­sa havi pár tíz­ezer forint­nyi segély­ből.
Kide­rült: a magyar embe­rek (leg­alább­is ebben a kér­dés­ben biz­to­san) nem rész­vét­le­nek, hanem infor­má­lat­la­nok vol­tak. Az embe­rek dön­tő több­sé­ge nem tud­ta, hogy ma Magyar­or­szá­gon maxi­mum 52 800 forint segélyt kap az, aki éjjel-nap­pal ápol­ja beteg hoz­zá­tar­to­zó­ját, és hogy áldo­zat­vál­la­lá­sa nem minő­sül mun­ká­nak.  Egy támo­ga­tói vide­ó­ban, amely­ben öt ismert fér­fi gon­do­zott egy súlyo­san sérült kis­fi­út egy napon át, olim­pi­kon vívónk, Imre Géza is beval­lot­ta: ő azt hit­te, már régen mun­ká­nak minő­sül az otthonápolás.

A szer­ve­ze­tek akci­ó­it, vide­ót, kiál­lá­sa­it hatal­mas érdek­lő­dés és szim­pá­tia kísér­te, ez adha­tott erőt a foly­ta­tás­hoz. A leg­több­ször maguk is érin­tett önkén­te­sek Magyar­or­szág 210 tele­pü­lé­sen 5625 alá­írást maguk gyűj­töt­tek össze olyan sors­tár­sa­ik­tól, akik hely­ze­tük­ből adó­dó­an inter­net­el­érés­sel sem ren­del­kez­nek. Volt olyan édes­apa, aki egy­ma­ga több mint 700 alá­írást sze­dett össze.

Ősszel új irányt vett a kam­pány: a szer­ve­ze­tek immá­ron a meg­szer­zett erős tár­sa­dal­mi támo­ga­tott­sá­got kíván­ták demonst­rál­ni, fel­hív­ni a figyel­met arra, hogy nem „csu­pán” az 50 ezer ott­hon­ápo­ló, de a magyar embe­rek összes­sé­ge való­di vál­to­zást köve­tel az ügy­ben. A Pul­zus Kuta­tó rep­re­zen­ta­tív nyá­ri fel­mé­ré­se sze­rint a magyar embe­rek 94 szá­za­lé­ka gon­dol­ja úgy, hogy az ott­hon­ápo­lást mun­ka­ként el kell ismer­ni és meg­fe­le­lő módon bérezni.

Az alá­írók szá­ma ekkor­ra csak­nem elér­te az 50 ezret.

Az ott­hon­ápo­lás mun­ka! fel­ira­tú mat­ri­cák borí­tot­ták be az orszá­got azután, hogy a leg­utób­bi kiál­lá­son azt kér­ték a szer­ve­zők: ezzel az apró gesz­tus­sal mutas­sák meg minél töb­ben véle­mé­nyün­ket az ügy­ben. Lap­to­pok, autók, kira­ka­tok ezre­in virít azóta a matrica.

A fen­ti­ek­kel pár­hu­za­mo­san a szer­ve­ze­tek a már koráb­ban meg­szer­zett ada­to­kat (pl a kör­nye­ző orszá­gok­ban kap­ha­tó támo­ga­tá­sok­ról), elem­zé­se­ket folya­ma­to­san és kon­cent­rál­tan nyil­vá­nos­ság­ra hoz­ták, a tör­té­ne­tek meg­írá­sa által bevont újság­írók pedig rend­re közöl­ték azo­kat saját médi­u­muk­ban. Ugyan­így hírt adtak a szer­ve­ze­tek min­den egyes kam­pány­lé­pé­sé­ről, pél­dá­ul arról, ami­kor az akti­vis­ták meg­je­len­tek a par­la­ment­ben moli­nó­ik­kal: az egyik egy ott­hon­ápo­ló átla­gos napi­rend­jét mutat­ta be, a másik arra hív­ta fel a figyel­met, hogy hány (akkor több mint 1749 nap­ja) zaj­lik a kam­pány érde­mi ered­mény nél­kül. Ezen a napon sok ellen­zé­ki kép­vi­se­lő is fel­vet­te “Az ott­hon­ápo­lás mun­ka” fel­ira­tú pólót és szá­mos más ese­mé­nyen, par­la­men­ti ülé­se­ken pedig rend­sze­re­sen lép­tek fel támo­ga­tó­lag az ügy mellett.

A kam­pány ismert­sé­ge és támo­ga­tott­sá­ga végül fon­tos lépés­re sar­kall­ta a dön­tés­ho­zó­kat. A szer­ve­ze­tek hatal­mas ered­mény­nek tekin­tik az eme­lé­se­ket, de a kam­pányt – mely­nek vég­ső cél­ja az összes ott­hon­ápo­ló mun­ká­já­nak elis­me­ré­se – folytatják.