Gyáli-patak összeköt – természetjárás határok nélkül

Közös­sé­gi séta a ter­mé­sze­tért és a tisz­ta vízért

2025. május 31.

Felejt­he­tet­len élményt nyúj­tott a Gyá­li-patak men­tén tar­tott ter­mé­szet­já­ró séta , ahol a részt­ve­vők Gyál­ról indul­va Vecsé­sig kísér­ték végig a patak part­ját.  ( Ez a patak 32 kilo­mé­ter hosszú, és Buda­pest dél­ke­le­ti része mel­lett érin­ti a követ­ke­ző tele­pü­lé­se­ket: Gyál, Vecsés, Üllő, Gyöm­rő és Monor.) Így köt össze bennünket.A prog­ram nem csu­pán kikap­cso­ló­dás volt a ter­mé­szet­ben, hanem egy mélyebb talál­ko­zás a táj érté­ke­i­vel, prob­lé­má­i­val – és egymással.

A CKA háló­zat három aktív helyi cso­port­ja – Gyál, Vecsés és Üllő – a Víz Koa­lí­ció tag­ja­ként össze­fog­va szer­vez­te meg ezt a sétát. A Gyá­li-patak szó sze­rint és szim­bo­li­ku­san is össze­kö­ti őket: közös cél­juk, hogy a víz ne határ­vo­nal legyen, hanem össze­kö­tő kapocs – közös­sé­gek, ügyek és fele­lős embe­rek között.

A séta szak­mai veze­tői, Kiri­csi Ágnes és Len­gyel Haj­nal­ka, a Vecsé­si Madár­les cso­port tag­jai, lebi­lin­cse­lő ala­pos­ság­gal mutat­ták be a táj föld­ta­ni és víz­ügyi múlt­ját, és rávi­lá­gí­tot­tak arra is, milyen kivé­te­les ter­mé­sze­ti érté­ke­ket őriz még ma is ez a terület:

• • Egy kos­bo­ros rét külön­le­ges vilá­gát ismer­tet­ték meg, ahol mint­egy 10 000 virág­zó orchi­de­a­fé­le él.

• • Elme­sél­ték, hogy a kör­nyék 190 madár­faj­nak ad idő­sza­kos vagy állan­dó otthont.

• • A táj jel­leg­ze­tes növé­nye­it és víz­par­ti élő­lé­nye­it is bemutatták.

Ugyan­ak­kor a séta nem csu­pán a szép­ség­ről szólt.

A részt­ve­vők külön figyel­met for­dí­tot­tak  a Gyá­li-patak szennye­zett sza­ka­sza­i­ra is, külö­nö­sen az Üllő alat­ti rész­re, ahol tisz­tí­tat­lan szenny­víz ömlik a patak­ba. Ez nem­csak a víz­mi­nő­sé­get, hanem az élő­vi­lá­got és az embe­ri egész­sé­get is súlyo­san veszé­lyez­te­ti.
A sétán  beszél­tek arról is, hogy ezek a szennye­zé­sek rég­óta ismert prob­lé­mák, még­is meg­fe­le­lő beavat­ko­zás és álla­mi fele­lős­ség­vál­la­lás nél­kül marad­tak. A részt­ve­vők egyet­ér­tet­tek abban, hogy a közös­ség ere­je és az össze­fo­gás elen­ged­he­tet­len a prob­lé­mák haté­kony kezeléséhez.

A mos­ta­ni talál­ko­zó egy­szer­re volt ter­mé­szet­is­me­re­ti túra, helyi közös­sé­gi talál­ko­zó és civil ökopro­test: a tudás, az össze­fo­gás és a kiál­lás formája.

A CKA háló­zat szá­má­ra ez a séta jóval több volt egy ese­mény­nél. Egy konk­rét pél­dá­ja annak, hogyan lehet helyi kez­de­mé­nye­zé­sek­re, közös­sé­gi össze­fo­gás­ra és szak­mai tudás­ra épí­te­ni azo­kat a pár­be­szé­de­ket és nyo­más­gya­kor­lá­so­kat, ame­lyek hosszú távon is képe­sek vál­to­zást elérni.

Hiszünk abban, hogy a víz közös ügy, a ter­mé­szet védel­me pedig közös fele­lős­ség.
A Gyá­li-patak nem­csak folyik – össze­köt