Az idei Közösségszervezők Országos Találkozója “Hol tart a közösségszervezés Magyarországon?” című izgalmas beszélgetéssel indult, amelyet Giczey Péter moderált.
Bálint Mónika, a CKA ügyvezető igazgatója a szervezet beavatkozási lehetőségeiről, projektjeiről és kapcsolati háló építéséről beszélt. “2012 óta többféle program keretében igyekezett a CKA megismertetni a közösségszervezés módszertanát azokkal az emberekkel akik nyitottak az önszerveződésre és az aktív társadalmi cselekvésre”. — kezdte az értékelést a CKA ügyvezető igazgatója. “Ennek nagy lendületet adott az amerikai csereprogramunk, amelyen már közel 90 fő vett részt, a CKA szakmai stábja most nagy számban olyan emberekből áll, akik testközelből láthatták hogy hogyan működik a közösségi érdekérvényesítés Amerikában. Pprogramjainkban azon dolgozunk hogy ezeket a tapasztalatokat a magyar viszonyoknak megfelelően adaptáljuk. Több száz ember végezte el a közösségszervező képzéseinket itthon, és folyamatosan kísérletezünk: hogy melyek azok a képzési és támogatási struktúrák, amiben hatékonyak lehetünk. A nálunk végzett közösségszervezők közül többen jelenleg is végeznek közösségi vagy társadalmi kérdésekkel foglalkozó munkát, és a tudásunk más szervezetkben is hasznosulni tudott, akár a Civilizáció hálózaton belül is.
Nagyon büszke vagyok arra a 14 emberre, akik 2023 márciusában indult egy éves közösségszervező programunkban részt vettek — folytatta Bálint Mónika. Ők mind már meglévő ügyekkel és legalább 2–3 fős szervezeti maggal érkeztek, és többségük kitartott a program végéig. Sikerült ezzel közelebb kerülni egy olyan modellhez amiben egyensúlyban tud lenni a közösségszervezők, a helyben velük szerveződő csoportok önkéntes munkája és a mi befektetett tudásátadásunk, mentori munkánk. 12 év után is kihívás azonban hogy olyan csoportok szerveződjenek amelyek tartósan kellő erőforrásokat szereznek a folyamatos munkához, mind az aktív tagság, mind az anyagi források tekintetében. Ebben tud támaszt nyújtani a CKA közösségszervező hálózat ahol a csoportok egymást is erősítik.”
Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint az elmúlt tíz évben hosszú utat járt be a hazai közösségszervezés. a módszer “importálásától” indulva annak szélesebb körű ismertségig. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy a szervezetek ma már sokszor úgy használják a módszertan egészét vagy egy-egy elemét, hogy nincsenek feltétlenül tudatában annak, hogy akkor közösségszervezést “csinálnak”. 2019 után pedig az idei önkormányzati választások ismét bebizonyították, hogy helyi-térségi szinten valós változást tudnak elérni a közösségszervezés eszközeit használó helyi aktivisták és csoportok.
Molnár Ágnes elnök, a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete képviseletében arról beszélt, hogy az öt napos képzések ideje lejárt, a szervezetekkel és emberekkel való bizalomépítés vált fontossá. Csak ezt követően tudunk tudásokat átadni, folyamatosan velük tartva, végigkísérve őket az úton. Vannak közösségszervezői megközelítések szerte az országban, nagy részük teljesen organikusan kezdte el alkalmazni a módszert, akik azért nincsenek most itt, mert még nem a közeg a részei. Vagy annyi dolguk van, hogy nem érnek rá, hiszen Magyarországon sok a teendő.
Aradi Fanni pedig a Józsefvárosi Részvételi Iroda működéséről és közösségszervezői tapasztalatairól mesélt:
“A Közösségi Részvételi Iroda közösségszervezőjeként egy olyan kezdeményezés része lehetek, amely a magyarországi részvételi önkormányzás úttörőjeként dolgozik modellteremtésen, keretezi és értelmezi újra a közösségszervezés szerepét az önkormányzati munkában és érdekvédelemben, és egy olyan platformot teremt, ahol a közösség lakóhelye aktív alakítója lehet. — mondta Fanni. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy kiüresített, adminisztratív szerepet betöltő demokratikus intézményekre nyomást gyakorolni, rajtuk keresztül sikert elérni és hosszútávon formálni a minket körülvevő rendszert, pillanatnyi győzelmeken túlmutatóan gyakorlatilag lehetetlen. Ezért óriási felelősség van a nyitott önkormányzatokban dolgozó köztisztviselőkön, jegyzőkön és választott képviselőkön az önkormányzás eszközeinek leporolásában és a köz szolgálatába állításán. Ez a folyamat egyre több helyen indul el, amire jól tudnak támaszkodni a már meglévő aktív helyi közösségek és táptalaja lehet új kezdeményezéseknek is. Az önkormányzatok helyi közösségeket összefogó szerepéből természetszerűen adódik, hogy munkája során elmosódik a határ a szervező módszertanok között és létrejön egy olyan gyors, rugalmas, kreatív munkaközösség, amely egy hivatali rendszer összekötője tud lenni az állampolgári cselekvéshez. A változáshoz két szempontot tartok fontosnak szem előtt tartani: ebben a folyamatban a projektalapú kiszervezés az intézményrendszerre gyakorolt hatás gyengülését jelentheti, a közösségszervező pedig akkor végez jó munkát, ha nem fél munkája rendszerváltoztató hatásától.”
Köszönjük a tartalmas beszélgetést!
