Helyi ügyekből közös erő
Immár 21. alkalommal rendeztük meg a Részvétel Hónapját, az állampolgári részvétel és a közösségi összefogás ünnepét. A programsorozat idén is teret adott a helyi ügyeknek, erősítette az aktív állampolgári szerepvállalást, és lehetőséget teremtett a lakosok, a civil közösségek és a döntéshozók közötti párbeszédre. A „Maradj a helyi demokrácia őre!” felhívás sokakat mozgósított, és arra emlékeztetett: mindannyiunknak van szerepe abban, hogyan alakul közösségeink jövője.
22 esemény, 14 település, 4 képzés, két kiemelkedő szakmai konferencia és sok száz résztvevő – ez az idei Részvétel Hónapjának mérlege. A számok mögött személyes találkozások, közösen megfogalmazott kérdések, új együttműködések és kézzelfogható eredmények állnak.
Köszönjük a csatlakozó szervezeteknek, az önkénteseknek és minden résztvevőnek, hogy tudásukkal, idejükkel és tenni akarásukkal hozzájárultak az idei programsorozathoz, és együtt mutatták meg a helyi közösségek erejét.
Nézzük, mi minden történt, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a közös munka folytatásához!
A részvétel történetei
Egy közösen megtisztított erdőrészlet, egy döntéshozónak feltett kérdés, egy készülő petíció vagy egy beszélgetés, amelyben valóban meghalljuk egymást: az idei Részvétel Hónapja sokféleképpen mutatta meg, hogyan válhatunk közös ügyeink alakítóivá. A csatlakozó közösségek a mindennapokat érintő kérdéseket hozták közel az emberekhez. Szó volt zöldterületekről és vízkészletekről, városfejlesztésről és akadálymentes közlekedésről, befogadó oktatásról és önrendelkezésről. A programokat összekötötte az a meggyőződés, hogy a helyi tudásnak, a személyes tapasztalatoknak és az állampolgárok véleményének helye van a közös döntéseinkben.
A párbeszéd ott kezdődik, ahol figyelünk egymásra
A közéleti részvételhez találkozási lehetőségekre, bizalomra és egymás megértésére is szükség van. Ezt helyezték középpontba a Közös Horizont közösségi beszélgetései, amelyek a finn Timeout módszer segítségével teremtettek teret a különböző tapasztalatok megosztásának.
Csobánkán a Csobi Egyesület meghívására valósult meg a Civil Kollégium Alapítvány országos programjának első Timeout beszélgetése. Huszonhat résztvevő és öt facilitátor gondolkodott együtt a helyi közösségi életről és a találkozási lehetőségekről. A beszélgetés során különösen erős igény mutatkozott az ismerkedési alkalmak bővítésére és a helyi kommunikáció javítására. Az önkormányzati résztvevők elköteleződtek a helyi kommunikációs felületek fejlesztése mellett, így a találkozó a folytatáshoz is adott kapaszkodókat.
Dunakeszin az aPont közössége a repülőtér és az Alagi lósporttelep jövőjéről hívta közös gondolkodásra a helyieket. A résztvevők azt járták körül, milyen értékeket szeretnének megőrizni, és hogyan maradhat a terület a város élő, értékes része. A facilitált beszélgetés lehetőséget adott arra, hogy megismerjék és jobban megértsék egymás eltérő nézőpontjait.
Az egymásra figyelést a Social Focus Demokrácia Fitness webináriumán is gyakorolhatták az érdeklődők. A demokratikus működéshez szükséges készségeket fejlesztő módszer ezúttal az aktív hallgatásra összpontosított. A páros feladatokban a résztvevők megtapasztalhatták, mit jelent elmélyült figyelemmel fordulni valaki felé, és hogyan segíti a kíváncsiság a másik ember szempontjainak megértését.
A kérdéseinktől a közös fellépésig
Több helyszínen az került előtérbe, hogyan lehet a lakossági tapasztalatokból megfogalmazott ügy, a felmerülő problémákból pedig közös cselekvés.
Miskolcon „A jó petíció anatómiája” című workshopon az aPont résztvevői egy korábbi sikeres helyi kezdeményezést elemeztek. Megismerték a szabad.ahang.hu petíciós felületet, átbeszélték saját lakókörnyezetük problémáit, és közösen vizsgálták meg, hogyan lehet világos, hatásos követeléseket megfogalmazni. Külön figyelmet kapott az érintett lakosok bevonása és annak azonosítása, hogy ki hozhat döntést az adott ügyben. A műhely megerősítette: egy jól felépített petíció a helyi közösség összefogását is elindíthatja.
Békéscsabán a VSG-beruházásról szervezett köztéri beszélgetés adott lehetőséget a lakossági kérdések és vélemények összegyűjtésére. Az aPont bemutatta a tájékoztatásért és a lakossági bevonásért indított levélküldő kampányt, a polgármester válaszát és a kapcsolódó petíciót. A kezdeményezés arra irányította rá a figyelmet, mennyire fontos az érthető tájékoztatás azokban az ügyekben, amelyek hosszú távon befolyásolhatják egy település életét.
Az Orosházi Panaszmosoda játékos formában teremtett alkalmat a problémák kimondására, és a megoldások keresésére. A városi fák védelme, a tervezett termelői piac, a fiatalok találkozóhelyének hiánya, a művelődési ház működése és egy gyalogátkelő kialakítása egyaránt szóba került. A beszélgetésekből konkrét feladatok rajzolódtak ki az aPont Orosháza további munkájához; a fák megóvásának ügyében közösen kidolgozott ötlet is született.
Zuglóban a helyi civil ankét a kerület fejlesztési kérdéseit hozta közelebb a lakókhoz. A résztvevők a beépítési lehetőségekről, egy átmeneti közösségi kertről és a hosszú távú tervekről kérdezhették a meghívott városfejlesztési alpolgármestert. A tizennégy személyes érdeklődő mellett ezúttal már az első élő Facebook-közvetítés nézői is követhették a beszélgetést.
Zöldterületeink és vizeink jövője közös ügy
A környezetünkért vállalt felelősség több programon is összekapcsolta a közvetlen cselekvést és a hosszabb távú érdekérvényesítést.
Az Eleven Gyál szemétszedésén legalább huszonöt önkéntes másfél óra alatt tisztította meg a gyáli Kiserdő kijelölt ösvényei menti területet. Több korosztály és új érdeklődők is csatlakoztak az akcióhoz. Munka közben az erdő jövőjéről és a további közös tervekről is beszélgettek: a közösség a terület természeti értékeinek megőrzéséért, a beépítés megakadályozásáért és valódi erdészeti megújításáért dolgozik.
Hejőkeresztúron gyerekek és felnőttek együtt gyűjtöttek össze tíz–tizenkét zsák hulladékot a Nagycsaládosok Hejőkeresztúri Egyesületének kezdeményezésére. A közösségépítés a mintegy száznegyven résztvevőt megmozgató HejőWeen családi programon folytatódott, ahol új önkéntesek is bekapcsolódtak, és a helyi ügyekről is szó esett. A két esemény megmutatta, hogyan erősíthetik egymást a közös élmények, a személyes kapcsolatok és a településért végzett önkéntes munka.
Szegeden az aPont a városi zöldfelületek természetközelibb kezeléséről kérdezte a lakókat. A vadvirágos ágyások, a ritkább kaszálás, az avar helyben hagyása és a biológiai szúnyoggyérítés kapcsán különböző elvárások és tapasztalatok kerültek felszínre. Az egynyári dísznövények évelőkkel való helyettesítését különösen nyitottan fogadták az érdeklődők. A beszélgetések itt is rámutattak, hogy a fenntarthatóbb városi környezet kialakításához folyamatos tájékoztatásra és lakossági párbeszédre van szükség.
Komáromban az „Élő táj 2040: országos kihívások, helyi megoldások” fórum a térség vízkészleteinek megőrzését állította középpontba. Szakértők és helyiek közösen beszélgettek a Duna vízszintjéről, a talajvíz és a termálvíz összefüggéseiről, valamint az ipari szennyezésekkel kapcsolatos aggodalmakról. A felmerült kérdéseket az aPont Komárom összegyűjtötte, hogy azokat továbbvigye az illetékesek felé.
A víz ügye a programsorozat egyik kiemelkedő szakmai eseményén, a Víz Koalíció szentendrei konferenciáján is központi szerepet kapott. A „Hová tűnik a vizünk?” című tanulmánybemutató és közösségi részvételi konferencia megtöltötte a városháza dísztermét. Lakók, civil szervezetek, szakemberek és döntéshozók gondolkodtak együtt az ivóvízhálózat állapotáról, a hálózati veszteségekről, a szennyvízkezelésről és a felelős vízhasználatról. A World Café módszerrel történő beszélgetések segítettek összekapcsolni a szakmai ismereteket a mindennapi tapasztalatokkal, és rámutattak a hálózatfejlesztés, a fenntartható finanszírozás és a folyamatos párbeszéd jelentőségére.
A részvétel feltétele, hogy mindenki bekapcsolódhasson
Az idei programok hangsúlyosan foglalkoztak azokkal az akadályokkal is, amelyek megnehezítik vagy ellehetetlenítik a közösségi életben való egyenrangú részvételt.
A CKA Hálózat Akadálymentes munkacsoportja „Túra helyett tortúra?” címmel szervezett akadálymentes expedíciót a Kőbánya-Kispest közlekedési csomópontban. Kerekesszékes és látássérült aktivisták közösen vizsgálták meg a helyszínt, személyes tapasztalatokon keresztül téve láthatóvá a közlekedés akadályait. Az akció ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a vasúti akadálymentesítés hiánya sürgető, megoldásra váró probléma.
Az Önálló Élet Háza Alapítvány „Az én életem, az én döntésem!” című online találkozóján harminc résztvevő, tizennégy szervezet képviseletében gondolkodott együtt a személyi asszisztenciáról. A svédországi tapasztalatok és az interaktív gyakorlatok azt mutatták meg, hogyan igazodhat a támogatás az érintett ember saját igényeihez és döntéseihez. A résztvevők megállapodtak a közös munka folytatásában annak érdekében, hogy az önrendelkezésre épülő személyi asszisztencia Magyarországon is elérhető lehetőséggé válhasson.
A befogadó oktatás kérdéseit a DIO – Differenciált és Inkluzív Oktatásért együttműködés budapesti konferenciája járta körül. Az „Együtt az inkluzív oktatásért” rendezvényen közel száz résztvevő, köztük érintett családok, pedagógusok és szakemberek osztották meg tapasztalataikat. Magyar, cseh és szlovák szakértők bevonásával keresték a sajátos nevelési igényű tanulók befogadó oktatásának gyakorlati lehetőségeit. A közös munka megerősítette a szükségletekhez igazodó támogatás, a megfelelő erőforrások és a felkészült, megbecsült szakemberek fontosságát. A folytatáshoz az SNI Köznevelési Minimum és a megismert jó gyakorlatok adnak alapot.
A KézenFogva Alapítvány „A közösség mindenkié” kampánya személyes történeteken, portrékon és közös alkotásokon keresztül mutatja be a fogyatékossággal élő emberek közösségi szerepvállalását. Az októberben indult, 2027 májusáig tartó kezdeményezés arra ösztönöz, hogy saját környezetünkben is tegyünk a befogadásért, és ismerjük el egymás tudását, tapasztalatait és véleményét.
Közös élményekből új kapcsolódások
A részvételhez a kötetlenebb találkozások, a kultúra és a közös alkotás is utat nyitottak.
A Partiscum Egyesület szegedi más/KÉP filmklubjában a „Vörös, fehér és királykék” című film adta a beszélgetés kiindulópontját. A résztvevők az előbújás nehézségeiről, a támogató kapcsolatok jelentőségéről és az internet kettős szerepéről gondolkodtak együtt. Szóba került, hogyan segítheti a hiteles információk megosztása az LMBTQ+ embereket és a szivárványcsaládokat, és milyen támogatást nyújthatnak az egyének és a civil közösségek.
A mesterséges intelligencia használatának lehetőségeiről is szerveztünk beszélgetést, és mindezt az AI segítségével elemezték már ott helyben. A beszélgetéseinket a DEMBRANE szoftverrel monitoroztuk, ami egy AI eszköz, és kifejezetten arra fejlesztették, hogy ilyen beszélgetéseket leiratozzon és elemezze őket a beszélgetők számára. Most először próbáltuk ki ezt az eszközt, és ötleteltünk arról, hogyan használnánk olyan eseményeken, amiknél a deliberáció központi szerepet kap pl. közösségi gyűlés, állampolgári tanács.
Pécsen közel harmincan találkoztak Dull Szabolcs újságíróval az „Abszolút kampány és ami mögötte van” című esten. A könyv témájából kiindulva a társadalmi megosztottságról, a politikai folyamatokról és az állampolgári szerepvállalásról is beszélgettek. A találkozó alkalmat adott a tájékozódásra, a véleménycserére és közös kérdések megfogalmazására.
Makón szó szerint színt vittek a közéletbe: az aPont programján mintegy huszonöten idézték fel korábbi közös akcióikat, miközben együtt színeztek egy molinót. A kötetlen alkotás a járókelőket is megállította, és új helyi ügyekről indított beszélgetéseket. Ennek eredményeként akadt aki jelezte, hogy aktívabban bekapcsolódna a munkába. Így a közösség kisebb találkozóval tervezi folytatni az érdeklődők bevonását.
A részletes beszámolókat itt olvashatjátok el: https://www.reszvetel.hu/cimke/beszamolo-2026/
A hónap véget ért, a közös munka folytatódik
A Részvétel Hónapja eredményei az új kapcsolatokban, az összegyűjtött kérdésekben és a folytatásra vállalt feladatokban is megmutatkoznak. Több közösség új önkéntesekkel találkozott, máshol közös javaslatok születtek, vagy egy újabb beszélgetés és együttműködés alapjai teremtődtek meg.
Ezek a történetek azt mutatják, hogy a helyi demokráciát a mindennapi részvétel erősíti: amikor kérdezünk, meghallgatjuk egymást, megosztjuk a tudásunkat, és felelősséget vállalunk a környezetünkért.
Az eseménysorozat méltó lezárásaként pedig a CEU Demokrácia Intézettel és Közösségfejlesztők Egyesületével partnerségben egy gyakorlatias, inspiráló műhelynapot tartottunk, ahol a sikeres állampolgári részvételi programok jó példáit mutattuk be, és kötetlen formában dolgoztuk fel a tapasztalatokat a téma hazai alkotóival. Arról is beszélgetünk, merre tart a magyar közpolitika, és mit jelenthet egy új részvételi fordulat.
Erről is részletesen beszámolunk hamarosan. Ám a Társadalmi Részvétel Műhelynap nyitó- és záróbeszélgetése már visszanézhető a YouTube-csatornánkon.
Köszönjük mindazoknak, akik szervezőként, önkéntesként, szakmai közreműködőként vagy résztvevőként hozzátették saját munkájukat és tapasztalataikat az idei programsorozathoz. Az októberben elindított beszélgetések és közös vállalások tovább élnek a helyi közösségek munkájában.
A projekt a Civil Kollégium Alapítvány közreműködésével Izland, Liechtenstein és Norvégia finanszírozásával, az EGT és Norvég Civil Alapon keresztül valósul meg.
