Tanulni, kapcsolódni, hazahozni — egy hét az Azori-szigeteken

A Civil Kollégium Alapítvány önkéntesei számára az Erasmus+ nemcsak tanulási lehetőség, hanem új nézőpontok, nemzetközi kapcsolatok és közös tapasztalatok gyűjtését is jelenti. 

Két önkén­te­sünk Bán­fal­vi-Radó Bog­lár­ka és Bán­fal­vi Dóra az Eras­mus+ prog­ram támo­ga­tá­sá­val az Azo­ri-szi­ge­tek­re uta­zott, hogy részt vegyen a „Haté­kony kom­mu­ni­ká­ció” című kur­zu­son. A nem­zet­kö­zi kép­zé­sen nyolc ország részt­ve­vői tanul­tak együtt, a kép­zé­sen meg­szer­zett tudás és ins­pi­rá­ció pedig nem ér véget a haza­u­ta­zás­sal: mind­ezt a CKA közös­sé­gé­ben és szak­mai mun­ká­já­ban is tovább lehet adni és hasznosítani.

“Júni­us végén ket­ten indul­tunk útnak a cso­dá­la­tos Azo­ri-szi­ge­tek­re, a Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány segít­sé­gé­vel, az Eras­mus+ prog­ram támogatásával.

A kur­zu­sunk címe „Haté­kony kom­mu­ni­ká­ció” volt, ame­lyen raj­tunk kívül még 16-an vet­tek részt, össze­sen nyolc ország­ból: Cseh­or­szág­ból, Len­gyel­or­szág­ból, Lit­vá­ni­á­ból, Német­or­szág­ból, Finn­or­szág­ból, Nor­vé­gi­á­ból, Olasz­or­szág­ból és Magyarországról.

A tré­ne­rünk, Nival­da hely­bé­li volt, és már az első pil­la­nat­ban magá­val raga­dott min­ket a hihe­tet­len ener­gi­á­já­val és lelkesedésével.

A dél­előt­ti work­sho­pok nem egy­sze­rű, „isko­la­pad­ban ülős” órák vol­tak: sok beszél­ge­tés­sel, izgal­mas gya­kor­lat­tal és egész­sé­ges neve­tés­sel tanul­tunk egy­más­tól is.

A nyolc ország­ból érke­ző tan­fo­lyam­tár­sa­ink mind külön­bö­ző tapasz­ta­la­to­kat, szem­pon­to­kat és néző­pon­to­kat hoz­tak maguk­kal, így a kép­zés való­já­ban egy sok­szí­nű nem­zet­kö­zi tapasz­ta­lat­cse­ré­vé is vált.

Az időnk cso­dá­la­tos volt a szub­tró­pu­si éghaj­la­tú szi­ge­tek leg­na­gyob­bi­kán, São Migue­len: az egy hét alatt mind­össze egy­szer esett az eső. 

A közös infor­má­lis prog­ra­mok leg­alább annyi­ra fon­to­sak vol­tak, mint maga a kép­zés. Meg­néz­tünk pár gyö­nyö­rű víz­esést, dzsun­gel­sze­rű par­ko­kat, erdő­ket és a híres fuma­ró­lá­kat Furnasban.

Jeep­tú­rát szer­vez­tek nekünk a cso­dá­la­tos Sete Cida­des tava­i­hoz, és ellá­to­gat­tunk a régi víz­ve­ze­ték­rend­szer marad­vá­nya­i­hoz is, miköz­ben nem győz­tünk betel­ni a ren­ge­teg, cso­dá­la­to­san szép, kéken virág­zó hor­ten­zia­sö­vény látványával.

Pon­ta Del­ga­dá­ban pedig egy esti, teli­hold­fé­nyes óce­á­ni für­dő­zé­sen vehet­tünk részt, ahol tulaj­don­kép­pen a fél város részt vett. Vol­tak, akik a par­ton tán­col­tak, mások csak dide­reg­ve figyel­ték a bátor úszó­kat. Naná, hogy mi meg­fü­röd­tünk, és bár fris­sí­tő, de nagyon külön­le­ges és han­gu­la­tos élmény volt az éjsza­kai óce­án­ban fürdeni.

A közös élmé­nyek során sokat beszél­get­tünk, tapasz­ta­la­to­kat cse­rél­tünk, és meg­is­mer­tük egy­más orszá­gá­nak néhány jó és kevés­bé jó tapasz­ta­la­tát, külö­nö­sen az okta­tás terü­le­tén. Ezek a talál­ko­zá­sok túl­mu­tat­tak magán a kép­zé­sen: új néző­pon­to­kat, tapasz­ta­la­to­kat és olyan kap­cso­la­to­kat kap­tunk, ame­lye­ket később is magunk­kal vihetünk.

Külö­nö­sen meg­ked­vel­tük a helyi­e­ket: nagyon udva­ri­a­sak, ked­ve­sek és elő­zé­ke­nyek. Nincs káosz, min­den olyan ren­de­zett és nyu­godt, mint­ha egy sváj­ci régi­ó­ban járnál.

Egy fon­tos azo­ri élet­ve­ze­té­si taná­csot azon­ban gyor­san meg­ta­nul­tunk: cap­puc­ci­nót ne kér­je­tek, ha azt a tej­ha­bos olasz kávét vár­já­tok, amit ott­hon meg­szok­tunk! Könnyen lehet, hogy helyet­te egy édes café melan­ge érke­zik az asz­tal­hoz. De ez legyen a leg­na­gyobb prob­lé­mánk az Azo­ri-szi­ge­te­ken járva!

A szi­get meg­un­ha­tat­lan szép­sé­ge, az új tudás és az új barát­sá­gok örök élmény marad szá­munk­ra, ame­lyek­ből a követ­ke­ző idő­szak­ban is táp­lál­koz­ni tudunk szak­mai utunk során. Az Eras­mus+ prog­ram egyik leg­na­gyobb érté­ke éppen az, hogy a meg­szer­zett tudás és tapasz­ta­lat haza­tér­ve tovább élhet: új ötle­tek­ké, közös gon­dol­ko­dás­sá és a közös­sé­günk­ben is hasz­no­sít­ha­tó tudás­sá válhat.

Nagyon hálá­sak vagyunk mind­ket­ten a CKA-nak, hogy lehe­tő­vé tet­te szá­munk­ra ezt a külön­le­ges hetet, és hogy az Eras­mus+ prog­ram­nak köszön­he­tő­en nem­csak tanul­hat­tunk, hanem egy iga­zán sok­szí­nű nem­zet­kö­zi közös­ség részé­vé is vál­hat­tunk.”

(Bogi és Dóri) 

Köszön­jük az Eras­mus+ által biz­to­sí­tott lehe­tő­sé­get és a Tem­pus Köz­ala­pít­vány támo­ga­tó segít­sé­gét a mobi­li­tá­sok megvalósításában.