A kutak útján — Konferencia a vízszegénységről

2024. októ­ber 22., MagnetHáz

A víz­sze­gény­ség sok­fé­le meg­je­le­né­sét kíván­ta meg­mu­tat­ni A kutak útján c. kon­fe­ren­ci­ánk, amely kiemel­ke­dő része volt a CKA Rész­vé­tel Hónap­ja prog­ram­so­ro­za­tá­nak októ­ber 22-én.

Az ese­mény a Víz­sze­gény­ség ezer arca című doku­men­tum­fil­münk pre­mi­er­jé­vel kez­dő­dött, amely hama­ro­san nyil­vá­no­san is elér­he­tő lesz. Már a cím is utal arra, mennyi­re fon­tos: hogy komp­le­xen vizs­gál­juk ezt az egy­re szé­le­sebb tár­sa­dal­mi réte­get érin­tő problémát.

Sok éves érdek­vé­del­mi mun­kánk során egy­re  szer­te­ága­zóbb  víz­ügyi nehéz­ség­gel, hiá­nyos­ság­gal talál­koz­tunk. Az ivó­víz­há­ló­zat koc­ká­za­ta­i­tól indul­tunk, majd  a szenny­víz­hely­zet sür­ge­tő kér­dé­se­in át jutot­tunk a most közép­pont­ba kerü­lő víz­sze­gény­sé­gig. Az ivó­víz­hez jutás nehéz­sé­gei, a víz nél­kü­li ház­tar­tá­sok, a kút­ra járás élet­kö­rül­mé­nyei, a kiszá­ra­dó kutak, az aszály és a víz­kész­le­tek­kel való gaz­dál­ko­dás mind-mind szo­ro­san össze­függ­nek egy­más­sal. A víz­gaz­dál­ko­dás komp­lex rend­szer, amely sok kihí­vást rejt magában.

A videó­ve­tí­tést köve­tő­en, Lag­ler Kris­tóf, a PAD Ala­pít­vány mun­ka­tár­sa mutat­ta be  a “Lakos­sá­gi vízi­köz­mű hoz­zá­fé­rés tár­sa­dal­mi-tér­be­li egyen­lőt­len­sé­gei Magyar­or­szá­gon” című,  a Víz Koa­lí­ció fel­ké­ré­sé­re és a Mag­net KAP támo­ga­tá­sá­val készí­tett kuta­tá­si anya­gu­kat. Két fon­tos meg­ál­la­pí­tás külö­nö­sen figye­lem­re­mél­tó,  amely már el is vezet a kör­nye­ze­ti esély­egyen­lő­ség kérdéséhez:

• ” Roma hon­fi­tár­sa­ink között 8,5‑szer nagyobb való­szí­nű­ség­gel talá­lunk víz­sze­gény­ség­ben élőt, mint a nem romák között.”

• “Ha egy négy­fős ház­tar­tás­nál nincs veze­té­kes víz, akkor ahhoz, hogy az alap­szin­tű 30 liter/fő/ nap ivó­víz beszer­zést és fel­hasz­ná­lást biz­to­sít­sák, mini­mum napi fél­ál­lá­sú mun­ka­időt kell erre fordítani.”

A bemu­ta­tót köve­tő­en közös gon­dol­ko­dás­ra hív­tuk a részt­ve­vő­ket. Arra kér­tük őket, osszák meg a víz­sze­gény­ség­gel kap­cso­la­tos isme­re­te­i­ket, tapasz­ta­la­ta­i­kat, és mond­ja­nak véle­ményt a kuta­tás szak­po­li­ti­kai javas­la­ta­i­ról. Nagy élmény volt lát­ni az  összeg­zés során, hogy milyen érzé­ke­nyen és elkö­te­le­zet­ten viszo­nyul­nak a témához.

A leg­na­gyobb egyet­ér­tés az aláb­bi javas­la­tok­ban ala­kult ki:

• A napi 30 liter/fő víz­mennyi­ség biz­to­sí­tá­sa alap­jog legyen.
• Orszá­gos szin­tű kút­el­zá­rá­si tilal­mat vezes­se­nek be.
• Maga­sabb víz­fo­gyasz­tás ese­tén sávos víz­dí­jat alkalmazzanak.
• Támo­gas­sák álla­mi­lag a szür­ke­víz tech­no­ló­gia bevezetését.
• A helyi önkor­mány­za­tok nagyobb javas­lat­té­te­li és dön­té­si jog­kört kap­ja­nak, meg­fe­le­lő pénz­ügyi for­rá­sok­kal alátámasztva.

Abban sem volt vita, hogy „vég­re legyen érté­ke a víznek!”

A kis cso­por­tos beszél­ge­té­se­ket köve­tő­en foly­tat­tuk a szak­mai meg­be­szé­lést meg­hí­vott ven­dé­ge­ink­kel: Bari Jut­ká­val (a Zöld Jogi Plat­form kör­nye­ze­ti és klí­ma igaz­sá­gos­sá­gi szak­ér­tő­je), Köves Ale­xand­rá­val (öko­ló­gi­ai köz­gaz­dász, a Cor­vi­nus Egye­tem docen­se), Magyar-Ábel Ágnes­sel (a kis­film készí­tő­je és a Víz Koa­lí­ció akti­vis­tá­ja), vala­mint Papp Ger­gellyel (a PAD Ala­pít­vány kuta­tó­ja), a mode­rá­to­ri sze­re­pet pedig Sán­dor Kata (a Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány kom­mu­ni­ká­ci­ós mun­ka­tár­sa) lát­ta el.

A panel­be­szél­ge­tés során Bari Jut­ka kiemel­te, hogy az ivó­víz­hi­ány súlyos higi­é­ni­ai és egész­ség­ügyi koc­ká­za­tok­kal jár, amely­ben külö­nö­sen a gyer­me­kek és a nők veszé­lyez­te­tet­tek,  rámu­tat­va a menst­ru­á­ci­ós sze­gény­ség prob­lé­má­já­ra is. Fel­idéz­te a kuta­tás­ban sze­rep­lő ada­tot is, amely sze­rint a víz­hor­dás gyak­ran fél­ál­lás­nyi időt igé­nyel, és sok­szor kilo­mé­te­re­ket kell gya­lo­gol­ni napon­ta. Emel­lett meg­em­lí­tet­te az Aarhu­si Egyez­ményt, amely­ről saj­nos keve­sen tud­nak, pedig ez biz­to­sít­ja a lakos­ság jogát a kör­nye­ze­ti infor­má­ci­ók­hoz való hoz­zá­fé­rés­hez, a dön­tés­ho­za­tal­ban való rész­vé­tel­hez és az igazságszolgáltatáshoz.

Köves Ale­xand­ra az önkor­lá­to­zás fon­tos­sá­gát hang­sú­lyoz­ta: egy fenn­tart­ha­tó tár­sa­da­lom az egyé­ni szük­ség­le­tek és a közös­sé­gi jólét, luxus kom­bi­ná­ci­ó­já­val érhe­tő el, ennek egyen­sú­lyá­ra épül – min­den­ki­nek legyen víz a poha­rá­ban, de nem szük­sé­ges saját meden­ce a kert­ben. Papp Ger­gely pedig a több­sé­gi tár­sa­da­lom fele­lős­sé­gé­re hív­ta fel a figyel­met, amely­nek egyik kul­csa a szeg­re­gált cso­por­tok szte­reo­tip, lesaj­ná­ló ábrá­zo­lá­sá­nak fel­szá­mo­lá­sa lenne.

Magyar-Ábel Ágnes a VK tag­ja elme­sél­te, mennyi­re  nehéz volt meg­szó­lí­ta­ni az érin­tet­te­ket a videofilmhez.Úgy érez­te, hogy szé­gyel­lik a víz­sze­gény­sé­gü­ket. Ezzel össze­füg­gés­ben elhang­zott az is: az érin­tett cso­por­tok­nak külö­nö­sen ala­csony az érdek­ér­vé­nye­sí­tő képes­sé­ge,  a több­sé­gi tár­sa­da­lom­nak azon­ban hatal­mas a fele­lős­sé­ge. Elen­ged­he­tet­len annak a belá­tá­sa: hogy a szo­li­da­ri­tás és a  jó élet­hez szük­sé­ges fel­té­te­lek biz­to­sí­tá­sa min­den­ki szá­má­ra a tel­jes tár­sa­da­lom javát szolgálná.

A végén a Víz Koa­lí­ció tag­ja­i­ként hang­sú­lyoz­tuk, hogy a víz­ügyi prob­lé­mák­ban érin­tett cso­por­tok és szer­ve­ze­tek össze­fo­gá­sa elen­ged­he­tet­len az erős érdek­ér­vé­nye­sí­tés­hez, és a koa­lí­ció is évek óta ezen dol­go­zik – hiszen mot­tónk is ezt tük­rö­zi: „A víz­ügy közös ügy!”.