KI, MIT, HOGYAN: Ukrán menekült gyermekek a magyar közoktatásban címmel konferenciát szerveztek az EDUA projektben részt vállaló szervezetek. Sok minden hiányzik a menekült gyerekeket, fiatalokat segítő szervezetek, szakemberek, pedagógusok munkájához az oktatás területén – többek között a széles körben elérhető, egymással megosztott információ és az érdekképviselet. Erre a problémára igyekszik fenntartható megoldást nyújtani az EDUA projekt, melyet a Civil Közoktatási Platform a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve, a United Way Magyarország támogatásával valósít meg.

A projekt egyik fontos állomása a közel száz fős szeptember 16‑i konferencia volt, ahol a kérdésben érdekelt pedagógusok és más segítő szakemberek, óvodák, iskolák, civil szervezetek munkatársai, és a témában érintett ukrán és magyar érdeklődők vettek részt az ország minden részéről. A konferencia célja az volt, hogy a menekültek oktatásában érintett szereplők számukra fontos információkhoz jussanak, tapasztalataikat, problémáikat megoszthassák, valamint kapcsolatokat és ezzel jövőbeni együttműködéseket építsenek. Ennek megfelelően a konferencia első része a jelenlegi szabályozási környezet bemutatására törekedett, és ismertették a projektben fejlesztett magyar, ukrán és orosz nyelvű uainfo.hu információs portált. Később oktatási intézmények, civil szervezetek és nemzetközi szervezetek tapasztalatai hangzottak el, a délután pedig a kiscsoportos tudásmegosztó beszélgetéseknek adott teret.
A konferencián ismertették az EDUA projekt első kutatási eredményeit, ahol az ukrán menekült gyermekek oktatási intézményekhez való hozzáférését, beilleszkedési sikereit, nehézségeit és a rendszerben található hiányosságokat keresték és vizsgálták főként általános iskolai tanárok, valamint óvodapedagógusok és más segítők körében. A megkérdezett pedagógusok elsősorban a nyelvi hátrányok leküzdéséhez szükséges tankönyveket hiányolják, tolmácsra, segítőkre, pedagógiai asszisztensekre lenne szükségük, valamint információkra az ukrán tanmenetről, tananyagokról. A gyerekeknek pedig mindezeken kívül ukránul vagy oroszul beszélő pszichológusra is nagy igényük lenne, hiszen nem mindenki képes feldolgozni azt a traumát, amit átélnek a háború, az otthonuk elvesztése, az idegen környezet miatt.

A Romaversitas Alapítvány folyamatban lévő kutatásáról is szó volt, mely a Kárpátaljáról menekült roma családokra fókuszál, az eredmény e családok és gyermekek elutasítását, és magárahagyottságát jelezte vissza.
A Helsinki Bizottságtól dr. Szekeres Zsolt, arról beszélt, hogy nincs rendszerszintű megoldás arra sem, hogy egy menekült megfelelő információkhoz jusson, a saját nyelvén, számára érthető módon, amikor átlépi a határt. Nem tudjuk pontosan azon ukrán menekültek számát,
akik szociális, egészségügyi, oktatási ellátásra szorulnának, mert sokan nem fordulnak menedékes státuszért, így meg sem jelennek a rendszerben.
A konferencián részt vett két olyan iskolának az igazgatója is, amely már több éve fogad menekült gyermekeket a világ minden tájáról, és nagy tapasztalatokkal, kidolgozott modellekkel rendelkeznek ezeknek a gyerekeknek az integrációjához.
A Menedék Egyesület képviselője, Bognár Katalin is felhívta a figyelmet arra az anomáliára, hogy itthon a tankötelezettség teljesítése csak a magyar rendszer szerint lehetséges. Sokan a menekült családok közül a háború végeztével vissza szeretnének menni hazájukba, a mihamarabbi visszatérésben reménykednek, ezért az ukrán szülők egy része Ukrajnából érkező online oktatással szeretné megoldani gyermeke taníttatását. Empátiára lenne szükség ezen átmeneti időszakon átsegíteni őket.
Zoomon bejelentkezve osztotta meg tapasztalatait a lengyel pedagógus-szakszervezet képviselője, a konferenciára Ukrajnából bejelentkező pedagógus-szakszervezeti vezető pedig megrázó kitekintést nyújtott az ukrán oktatási helyzetről. A rendezvényen felszólalt többek között az Education International Európai Régiójának képviselője is.
A konferencia végén a résztvevők felismerték, hogy a jelenlévő szervezetek külön-külön számos információval rendelkeznek, összerakva a tudásukat együtt messzebbre juthatnak, erősebb érdekérvényesítési lehetőségeik adódnak. A meghívott előadók, érintett szervezetek hangsúlyozták, hogy komplex strukturális ellátórendszerre lenne szükség, amihez kormányzati szinten fontos lenne a források biztosítása, valamint hasznos volna együttműködni az ukrán oktatási rendszer szereplőivel, hogy még több információhoz juthassanak az érintettek.
Az EDUA projektben egy folyamatosan bővülő információs portált is létrehoztak, ahol magyar, ukrán és részben orosz nyelven elérhetőek az oktatással kapcsolatos információk, segítő szervezetek: www.uainfo.hu.
