19 09

Széles körben elérhető adatok és információk nélkül a legjobb szándékkal sem lehet hatékonyan segíteni a menekültek oktatását!

KI, MIT, HOGYAN: Ukrán mene­kült gyer­me­kek a magyar köz­ok­ta­tás­ban cím­mel kon­fe­ren­ci­át szer­vez­tek az EDUA pro­jekt­ben részt vál­la­ló szer­ve­ze­tek. Sok min­den hiány­zik a mene­kült gye­re­ke­ket, fia­ta­lo­kat segí­tő szer­ve­ze­tek, szak­em­be­rek, peda­gó­gu­sok mun­ká­já­hoz az okta­tás terü­le­tén – töb­bek között a szé­les kör­ben elér­he­tő, egy­más­sal meg­osz­tott infor­má­ció és az érdek­kép­vi­se­let. Erre a prob­lé­má­ra igyek­szik fenn­tart­ha­tó meg­ol­dást nyúj­ta­ni az EDUA pro­jekt, melyet a Civil Köz­ok­ta­tá­si Plat­form a Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vánnyal együtt­mű­köd­ve, a Uni­ted Way Magyar­or­szág támo­ga­tá­sá­val való­sít meg. 

A pro­jekt egyik fon­tos állo­má­sa a közel száz fős szep­tem­ber 16‑i kon­fe­ren­cia volt, ahol a kér­dés­ben érde­kelt peda­gó­gu­sok és más segí­tő szak­em­be­rek, óvo­dák, isko­lák, civil szer­ve­ze­tek mun­ka­tár­sai, és a témá­ban érin­tett ukrán és magyar érdek­lő­dők vet­tek részt az ország min­den részé­ről. A kon­fe­ren­cia cél­ja az volt, hogy a mene­kül­tek okta­tá­sá­ban érin­tett sze­rep­lők szá­muk­ra fon­tos infor­má­ci­ók­hoz jus­sa­nak, tapasz­ta­la­ta­i­kat, prob­lé­má­i­kat meg­oszt­has­sák, vala­mint kap­cso­la­to­kat és ezzel jövő­be­ni együtt­mű­kö­dé­se­ket épít­se­nek. Ennek meg­fe­le­lő­en a kon­fe­ren­cia első része a jelen­le­gi sza­bá­lyo­zá­si kör­nye­zet bemu­ta­tá­sá­ra töre­ke­dett, és ismer­tet­ték a pro­jekt­ben fej­lesz­tett magyar, ukrán és orosz nyel­vű uainfo.hu infor­má­ci­ós por­tált. Később okta­tá­si intéz­mé­nyek, civil szer­ve­ze­tek és nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek tapasz­ta­la­tai hang­zot­tak el, a dél­után pedig a kis­cso­por­tos tudás­meg­osz­tó beszél­ge­té­sek­nek adott teret. 

A kon­fe­ren­ci­án ismer­tet­ték az EDUA pro­jekt első kuta­tá­si ered­mé­nye­it, ahol az ukrán mene­kült gyer­me­kek okta­tá­si intéz­mé­nyek­hez való hoz­zá­fé­ré­sét, beil­lesz­ke­dé­si sike­re­it, nehéz­sé­ge­it és a rend­szer­ben talál­ha­tó hiá­nyos­sá­go­kat keres­ték és vizs­gál­ták főként álta­lá­nos isko­lai taná­rok, vala­mint óvo­da­pe­da­gó­gu­sok és más segí­tők köré­ben. A meg­kér­de­zett peda­gó­gu­sok első­sor­ban a nyel­vi hát­rá­nyok leküz­dé­sé­hez szük­sé­ges tan­köny­ve­ket hiá­nyol­ják, tol­mács­ra, segí­tők­re, peda­gó­gi­ai asszisz­ten­sek­re len­ne szük­sé­gük, vala­mint infor­má­ci­ók­ra az ukrán tan­me­net­ről, tan­anya­gok­ról. A gye­re­kek­nek pedig mind­eze­ken kívül ukrá­nul vagy oro­szul beszé­lő pszi­cho­ló­gus­ra is nagy igé­nyük len­ne, hiszen nem min­den­ki képes fel­dol­goz­ni azt a trau­mát, amit átél­nek a hábo­rú, az ott­ho­nuk elvesz­té­se, az ide­gen kör­nye­zet miatt.

A Roma­ver­si­tas Ala­pít­vány folya­mat­ban lévő kuta­tá­sá­ról is szó volt, mely a Kár­pát­al­já­ról mene­kült roma csa­lá­dok­ra fókusz­ál, az ered­mény e csa­lá­dok és gyer­me­kek eluta­sí­tá­sát, és magá­ra­ha­gyott­sá­gát jelez­te vissza.

A Hel­sin­ki Bizott­ság­tól dr. Sze­ke­res Zsolt, arról beszélt, hogy nincs rend­szer­szin­tű meg­ol­dás arra sem, hogy egy mene­kült meg­fe­le­lő infor­má­ci­ók­hoz jus­son, a saját nyel­vén, szá­má­ra ért­he­tő módon, ami­kor átlé­pi a határt. Nem tud­juk pon­to­san azon ukrán mene­kül­tek számát,

akik szo­ci­á­lis, egész­ség­ügyi, okta­tá­si ellá­tás­ra szo­rul­ná­nak, mert sokan nem for­dul­nak mene­dé­kes stá­tu­szért, így meg sem jelen­nek a rendszerben.

A kon­fe­ren­ci­án részt vett két olyan isko­lá­nak az igaz­ga­tó­ja is, amely már több éve fogad mene­kült gyer­me­ke­ket a világ min­den tájá­ról, és nagy tapasz­ta­la­tok­kal, kidol­go­zott model­lek­kel ren­del­kez­nek ezek­nek a gye­re­kek­nek az integrációjához.

A Mene­dék Egye­sü­let kép­vi­se­lő­je, Bog­nár Kata­lin is fel­hív­ta a figyel­met arra az ano­má­li­á­ra, hogy itt­hon a tan­kö­te­le­zett­ség tel­je­sí­té­se csak a magyar rend­szer sze­rint lehet­sé­ges. Sokan a mene­kült csa­lá­dok közül a hábo­rú végez­té­vel vissza sze­ret­né­nek men­ni hazá­juk­ba, a miha­ma­rab­bi vissza­té­rés­ben remény­ked­nek, ezért az ukrán szü­lők egy része Ukraj­ná­ból érke­ző online okta­tás­sal sze­ret­né meg­ol­da­ni gyer­me­ke tanít­ta­tá­sát. Empá­ti­á­ra len­ne szük­ség ezen átme­ne­ti idő­sza­kon átse­gí­te­ni őket.

Zoo­mon beje­lent­kez­ve osz­tot­ta meg tapasz­ta­la­ta­it a len­gyel peda­gó­gus-szak­szer­ve­zet kép­vi­se­lő­je, a kon­fe­ren­ci­á­ra Ukraj­ná­ból beje­lent­ke­ző peda­gó­gus-szak­szer­ve­ze­ti veze­tő pedig meg­rá­zó kite­kin­tést nyúj­tott az ukrán okta­tá­si hely­zet­ről. A ren­dez­vé­nyen fel­szó­lalt töb­bek között az Edu­ca­ti­on Inter­na­ti­o­nal Euró­pai Régi­ó­já­nak kép­vi­se­lő­je is. 

A kon­fe­ren­cia végén a részt­ve­vők fel­is­mer­ték, hogy a jelen­lé­vő szer­ve­ze­tek külön-külön szá­mos infor­má­ci­ó­val ren­del­kez­nek, össze­rak­va a tudá­su­kat együtt messzebb­re jut­hat­nak, erő­sebb érdek­ér­vé­nye­sí­té­si lehe­tő­sé­ge­ik adód­nak. A meg­hí­vott elő­adók, érin­tett szer­ve­ze­tek hang­sú­lyoz­ták, hogy komp­lex struk­tu­rá­lis ellá­tó­rend­szer­re len­ne szük­ség, ami­hez kor­mány­za­ti szin­ten fon­tos len­ne a for­rá­sok biz­to­sí­tá­sa, vala­mint hasz­nos vol­na együtt­mű­köd­ni az ukrán okta­tá­si rend­szer sze­rep­lő­i­vel, hogy még több infor­má­ci­ó­hoz jut­has­sa­nak az érintettek. 

Az EDUA pro­jekt­ben egy folya­ma­to­san bővü­lő infor­má­ci­ós por­tált is lét­re­hoz­tak, ahol magyar, ukrán és rész­ben orosz nyel­ven elér­he­tő­ek az okta­tás­sal kap­cso­la­tos infor­má­ci­ók, segí­tő szer­ve­ze­tek: www.uainfo.hu.