Kezdetben volt a sötétség

Hatal­mas közös­ség­szer­ve­zői sikert értek el helyi civi­lek Gyá­lon: nem­csak bebi­zo­nyí­tot­ták, hogy elég­te­len a köz­vi­lá­gí­tás a város­ban, de három éves mun­ká­juk ered­mé­nye­kép­pen vég­re való­di fények gyúl­hat­nak a tele­pü­lé­sen. Ráadá­sul a küz­de­lem nyo­mán civil cso­port szü­le­tett a városban.

Nem „csak” a köz­vi­lá­gí­tás prob­lé­má­já­ra hív­ták fel a figyel­met három év kitar­tó mun­ká­já­val a gyá­li civi­lek, de azzal, hogy szer­ve­ződ­tek, egyéb vál­to­zást is elin­dí­tot­tak — a saját éle­tük­ben. Ráta­lál­tak aktív, a közös­sé­gért, magu­kért ten­ni aka­ró és tudó énjük­re — mond­ja az Ele­ven Gyál közös­ség­szer­ve­ző­je, Homo­ki And­rea. Az Ele­ven Gyál meg­ala­ku­lá­sá­nak és első nagy sike­ré­nek tör­té­ne­te a közös­ség­szer­ve­zés iskolapéldája.

Szer­ve­ző születik

„A 2014-es válasz­tás a Job­bik és a szél­ső­jobb­ol­da­li hang fel­erő­sö­dé­sét hoz­ta, akkor elő­ször érez­tem, hogy ki kell men­nem az utcá­ra, küz­de­nem kell a rassziz­mus és a tör­té­ne­lem­ha­mi­sí­tás ellen — kez­di messzi­ről Homo­ki And­rea a saját akti­vi­zá­ló­dá­sá­nak tör­té­ne­tét, amely nél­kül ma nem len­ne az Ele­ven Gyál cso­port, és talán még hosszú éve­kig meg­ol­dat­lan marad­na a gyá­li köz­vi­lá­gí­tás prob­lé­má­ja. — Fel­kel­tem a fotel­ből, bekap­cso­lód­tam az Ele­ven Emlék­mű cso­port mun­ká­já­ba, és rövid időn belül rájöt­tem, hogy ez az utam: közös­sé­gi ügyek­kel kell fog­lal­koz­nom. Fel­ad­tam a biz­tos meg­él­he­tést nyúj­tó köny­ve­lői állá­so­mat, és 2016-ban bead­tam a jelent­ke­zé­sem a Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány és az Öko­társ közös közös­ség­szer­ve­zői prog­ram­já­ra  A nyer­tes pályá­za­tom­ban egy gyá­li cso­port lét­re­ho­zá­sa sze­re­pelt. Azóta még két­szer jelent­kez­tem és nyer­tem támo­ga­tást a Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány közös­ség­szer­ve­ző prog­ram­já­nak kere­té­ben, ennek köszö­he­tő­en azóta is foly­tat­ha­tom a szer­ve­zői mun­kát Gyálon.

Az én tör­té­ne­tem és az azóta lét­re­jött Ele­ven Gyál több tag­já­nak szto­ri­ja is azt mutat­ja: hogy ha vala­ki bevo­nó­dik egy demok­ra­ti­ku­san műkö­dő közös­ség mun­ká­já­ba, az „bekap­csol” vala­mit nála: meg­ta­lál­ja a szá­má­ra leg­fon­to­sabb ügyet, és ten­ni fog érte. Erre pél­da, hogy az egyik tagunk, aki autis­ta gyer­me­ket nevel és aki koráb­ban sem­mi­lyen civil mun­ká­ban nem vett részt, most egy érdek­ér­vé­nye­sí­tő civil cso­port akti­vis­tá­ja lett, és a váro­sunk­ban is vál­lalt fel­ada­tot ezen a területen.”

And­rea 2014-ben látott neki cso­por­tot épí­te­ni Gyá­lon — a nul­lá­ról. Meg­ke­res­te a város civil ügyek­ben aktív pol­gá­ra­it — akik közül végül csak egyet­len ember lett az Ele­ven Gyál tag­ja, így tovább kel­lett kutat­ni a szer­vez­he­tő helyi­ek után. Az ezzel járó beszél­ge­té­sek fon­tos ered­mé­nye volt a város két leg­főbb prob­lé­má­já­nak kör­vo­na­la­zó­dá­sa: kide­rült, hogy a köz­vi­lá­gí­tás elég­te­len­sé­ge és a jár­dák kataszt­ro­fá­lis álla­po­ta zavar­ja leg­in­kább a gyá­li­a­kat. A két prob­lé­ma ráadá­sul erő­sí­ti egymást.

Az első akció, az első közmeghallgatás

„Az egyik ala­pí­tó tagunk kita­lál­ta a szlo­gent: Se lám­pa —  se jár­da, se lát­ni — se jár­ni — idé­zi fel And­rea. — Egy közös­ség­szer­ve­ző bará­tom azt java­sol­ta, hogy szer­vez­zünk utcai akci­ót a szlo­gen meg­is­mer­te­té­sé­re: mécse­se­ket helyez­tünk el a néhány kivá­lasz­tott sötét utca­ré­szen, ame­lyek épp­hogy meg­vi­lá­gí­tot­ták az A4-es papír­ja­in­kat, ame­lye­ken az emlí­tett szlo­gen volt. Az akci­ó­ról gyá­li cso­por­tok­ban osz­tot­tam meg képeket.”

Az Ele­ven Gyál­nak ekkor már saját Face­book-olda­la volt egy hason­ló fan­tá­zia­név alatt, amit később a cso­port ala­kí­tott ki vég­le­ges for­má­ra és amely­nek köve­tői folya­ma­to­san gya­ra­pod­tak. „Itt talál­tam rá a bevon­ha­tó embe­rek­re, ha vala­ki jókat kom­men­telt, ráír­tam — mesé­li And­rea. — A cso­port leg­több tag­ja a közös­sé­gi olda­lon keresz­tül vonó­dott be.”
Pia­ci kite­le­pü­lé­se­ik és a tes­tü­le­ti ülé­sek, a köz­meg­hall­ga­tás újabb isme­ret­sé­ge­ket hoz­tak a cso­port­nak, amely kér­dő­íve­zés­be kez­dett a köz­vi­lá­gí­tás és a jár­dák álla­po­tá­nak fel­tér­ké­pe­zé­se érdekében.

Az egy­re tuda­to­sab­ban dol­go­zó, egy­re több állam­pol­gá­ri esz­közt hasz­ná­ló Ele­ven Gyál első, az önkor­mány­zat szá­má­ra is kel­le­met­len hiva­ta­los meg­nyil­vá­nu­lá­sa az volt, hogy a 2016-os köz­meg­hall­ga­tá­son kér­te a gyá­li köz­vi­lá­gí­tás­ra vonat­ko­zó Eli­os-szer­ző­dés nyil­vá­nos­ság­ra hozatalát.

Gyál ugyan­is — ahogy az a kuta­tá­sa­ik során nap­vi­lág­ra került — az egyik Eli­os-káro­sult tele­pü­lés Magyar­or­szá­gon. 2015-ben az Eli­os fej­lesz­tet­te 260 mil­lió forint uni­ós pénz­ből Gyál köz­vi­lá­gí­tá­sát — mely­nek követ­kez­mé­nye­kép­pen tovább rom­lott az ele­ve elég­te­len szolgáltatás.

Az önkor­mány­zat ezt köve­tő­en hiá­ba tet­te ki a szer­ző­dést, a mel­lék­le­tek nél­kül értel­mez­he­tet­len volt — a követ­ke­ző fel­adat tehát azok nyil­vá­nos­sá téte­le lett. 

A gyá­li pol­gár­mes­ter a köz­meg­hall­ga­tást köve­tő­en sze­mé­lyes talál­ko­zó­ra hív­ta a cso­port tag­ja­it, ame­lyen közöl­te velük: a gyá­li köz­vi­lá­gí­tás­sal nin­csen sem­mi gond, ha van, azt bizo­nyít­sák be. És ők — három év alatt — be is bizonyították.

A pol­gár­mes­ter úr meg­nyil­vá­nu­lá­sá­nak külön szí­ne­ze­tet ad az RTL Klub Házon kívül című műso­rá­nak fel­vé­te­le, ame­lyen a pol­gár­mes­ter az elég­te­len utcai köz­vi­lá­gí­tás miatt nem tud­ja elol­vas­ni a fény­mé­ré­si jegyzőkönyvet.

Elme­rül­tek a luxok világában

Az Ele­ven Gyál iga­zá­nak bizo­nyí­tá­sá­ra szak­ér­tői fény­mé­rést ren­delt és az akti­vis­ták segít­sé­gé­vel meg­szá­mol­ta, hogy pon­to­san hány lám­pa­test hiány­zik — mun­ká­juk­ról és az ered­mé­nyek­ről folya­ma­to­san tájé­koz­tat­ták a nyil­vá­nos­sá­got a közös­sé­gi olda­lak és a média segítségével.

„2017-ben a nya­kunk­ba vet­tük a város mel­lék­ut­cá­it, hogy fel­tár­juk, hol lehet a gond. Rájöt­tünk, hogy van­nak olyan osz­lo­pok, ahol nin­cse­nek lám­pák fel­sze­rel­ve, így elkezd­tünk össze­ál­lí­ta­ni egy utca-adat­bá­zist, fel­ír­tuk melyik utcá­ban hány olyan vil­lany­osz­lop van, ame­lyik­ről hiány­zik a lám­pa­test. Mi is meg­le­pőd­tünk, ami­kor 654 hiány­zót szá­mol­tunk össze. Innen­től két fő célunk lett:

1, a hiány­zó lám­pa­tes­tek pót­lá­sa
2, fel­tár­ni az Eli­os szer­ző­dés erő­sen kor­rup­ció­gya­nús adatait”

Vak­ran­di és villanykapcsoló

„A bead­vá­nyok, köz­ér­de­kű adat­igény­lé­sek és hiva­ta­los esz­kö­zök mel­lett szel­le­mes figye­lem­fel­hí­vó akci­ó­kat is ren­de­zett az Ele­ven Gyál: az MKKP-val közö­sen mat­ri­cáz­tunk, vil­lany­kap­cso­ló­kat helyez­tünk ki az osz­lo­pok­ra, vak­ran­dit ren­dez­tünk mécse­sek­kel” — sorol­ja Andrea.

„2017 őszén közös sétá­ra hív­tuk a pol­gár­mes­te­rün­ket. Ő elfo­gad­ta a meg­hí­vá­sun­kat, és bár nem indult fel­hőt­le­nül a hosszú séta, a végé­re elju­tot­tunk odá­ig, hogy igen, van­nak sötét keresz­te­ző­dé­sek, és ha mi össze­ír­juk, hogy hol, akkor erre elkü­lö­ní­te­nek pénzt a követ­ke­ző évi költ­ség­ve­tés­ből. Nosza, újra végig­jár­tuk a gyá­li utcá­kat. — mesé­li And­rea. — Elké­szült az adat­bá­zis a sötét sar­kok­ról, amely­ben 144 ilyen keresz­te­ző­dést azo­no­sí­tot­tunk be. Még 2017 októ­be­ré­ben elküld­tük az önkor­mány­zat részé­re a fel­mé­ré­sünk eredményeit.”

A 2017-es év végi köz­meg­hall­ga­tá­son az Ele­ven Gyál két tag­ja is fel­szó­lalt, átad­ták a fény­mé­ré­si jegy­ző­köny­vet a tes­tü­let­nek és még meg is aján­dé­koz­ták a tago­kat — egy-egy zseblámpával.

Közel három­ne­gyed év után lett vége ered­mé­nye a civi­lek fel­mé­ré­sé­nek: az önkor­mány­zat 144-ből 12-re ígért lám­pa­fel­sze­rel­te­tést, ami újabb egy év után való­sult csak meg. Mind­ez nem szeg­te ked­vét a cso­port­nak, ők tovább­ra is Gyál tel­jes köz­vi­lá­gí­tá­sá­nak a kor­sze­rű­sí­té­sé­ért lob­biz­tak, illet­ve azért, hogy nyil­vá­nos­ság­ra kerül­je­nek a kor­rup­ció­gya­nús Elios-szerződések.

A Tár­sa­ság a Sza­bad­ság­jo­go­kért segít­sé­gé­vel meg­pró­bál­ták állás­fog­la­lás­ra kész­tet­ni a Nem­ze­ti Adat­vé­del­mi és Infor­má­ció­sza­bad­ság Ható­sá­got az Eli­os szer­ző­dés mel­lék­le­te­i­nek üzle­ti tit­ko­sí­tá­sá­val kapcsolatban.

2018-ban három lakos­sá­gi fóru­mon és a köz­meg­hall­ga­tá­son is fel­szó­lalt a cso­port, 2019-ben pedig egy­re több vide­ó­val és Face­book-köz­ve­tí­tés­sel jelent­kez­tek egy­re több köve­tő­vel ren­del­ke­ző csoportjukban. 

Három kis­film­ben az elég­te­len köz­vi­lá­gí­tás követ­kez­té­ben bekö­vet­ke­ző bal­ese­te­ket, vala­mint egy betö­rést mutat­tak be.

2018-tól alá­írá­so­kat is gyűj­töt­tek off­line, a pia­con, illet­ve online, az aHang felü­le­tén is elin­dí­tot­ták a petí­ci­ót a Kam­pány­szer­viz prog­ram kere­té­ben, ame­lyen szak­mai támo­ga­tást nyert a kam­pá­nyuk. Össze­sen 1600 alá­írást sike­rült összegyűjteniük.

Győ­ze­lem!

„2019-ben újabb 25 utcá­ról készí­tet­tünk esti fotót, ebből moli­nót csi­nál­tat­tunk és utcai fotó­ki­ál­lí­tást szer­vez­tünk egy tes­tü­le­ti ülés idő­pont­já­ban a város­há­za előtt. Míg kint zaj­lott a kiál­lí­tás, addig bent átad­tuk az alá­írá­so­kat, ami­kor a köz­vi­lá­gí­tás elő­ter­jesz­té­sünk napi­rend­re került. Az elő­ter­jesz­tést költ­ség­ve­tés­sel együtt, még 2019. 06. havi tes­tü­le­ti­re készí­tet­tük egy ter­ve­ző­mér­nök és egy aljegy­ző segít­sé­gé­vel. Levél­ben kér­tük a kép­vi­se­lő­ket, hogy támo­gas­sák a kez­de­mé­nye­zé­sün­ket. Érde­mi meg­vi­ta­tás nél­kül elha­lasz­tot­ták — sorol­ja And­rea az Ele­ven Gyál tava­lyi lépé­se­it. — 2019 év végén a köz­meg­hall­ga­tás­ra moli­nó­val men­tünk és több téma mel­lett, újra kér­tük az elő­ter­jesz­té­sünk miha­ma­rab­bi érde­mi megvitatását.”

Idén janu­ár­ban pedig három hosszú, küz­del­mes év után elér­ték mind­két céljukat:

„Azután hogy 2020 janu­ár­já­ban leve­le­ket írtunk a kép­vi­se­lők­nek, érez­he­tő­en elin­dult vala­mi — mond­ja And­rea. — A hóvé­gi tes­tü­le­ti ülé­sen a kép­vi­se­lők egy­han­gú­lag támo­gat­ták a javas­la­tun­kat, és elké­szült egy ütem­terv is a hiány­zó lám­pa­tes­tek pótlására.

Mind­eköz­ben a Tran­spa­rency Inter­na­ti­o­nal Magyar­or­szággal való együtt­mű­kö­dés során sike­rült kipe­rel­ni az Eli­os szer­ző­dés 5.sz mel­lék­le­tét, amely tar­tal­maz­za a fel­sze­relt lám­pa­tes­tek egye­di beszer­zé­si árát, a bon­tá­si költ­sé­get és a kivi­te­li terv árát.

„A három év alatt szám­ta­lan online pol­gár­mes­te­ri foga­dó­órán kér­dez­tünk és sze­mé­lyes foga­dó­órán tár­gyal­tunk. Több órá­nyi vide­ót készí­tet­tünk, szám­ta­lan akci­ónk és média­sze­rep­lé­sünk volt. Mind­egyik válasz­tá­si idő­szak­ban részt vet­tünk lakos­sá­gi tájé­koz­ta­tás­sal, akti­vi­zá­lás­sal, fórum­szer­ve­zés­sel, kér­dő­ív­vel és mind­egyik kam­pány­idő­szak­ba igye­kez­tünk a köz­vi­lá­gí­tás témá­ját is becsem­pész­ni. Így volt ez az ország­gyű­lé­sin (2018), az Eu‑s (2019) és az önkor­mány­za­tin (2019) is. Lett egy 15 fős kemény­ma­gunk, amely­re min­dig szá­mít­ha­tunk. Ismer­nek min­ket, szá­mí­ta­nak ránk a város­ban. A mun­kánk nem ért itt véget: végig­kí­sér­jük majd a pályáz­ta­tást és a meg­va­ló­sí­tást — össze­gez Homo­ki And­rea -, és újabb köz­ügyek­ben is meg­pró­bá­lunk vál­to­zá­so­kat elérni” -