25 03

Mi közös lehet bennünk brit közösségszervezőkkel?

Az Orga­ni­zing in Times of Cris­is pro­jekt kere­té­ben került sor 2024. feb­ru­ár köze­pén egy nem­zet­kö­zi tré­ning­re, Katowicében.

A pro­jekt 7 szer­ve­zet együtt­mű­kö­dé­sé­vel való­sult meg és a végé­hez köze­le­dik, támo­ga­tó­ja az Euró­pai Unió, az Eras­mus+ prog­ram keretében.

Len­gyel, szerb és szlo­vák kol­lé­gá­kon kívül Nagy-Bri­tan­ni­á­ból is jött egy csa­pat, Covent­ry-ből, a Grap­evi­ne civil szervezettől.

Ben­nünk is gyak­ran fel­me­rült régeb­ben, hogy vajon mi közös lehet ilyen külön­bö­ző orszá­gok­ban a közös­ség­szer­ve­zés­ben, a civil mun­ká­ban, de az Eras­mus+ pro­jek­tek során meg­ta­pasz­tal­tuk hogy ren­ge­teg közös pont van és hatal­mas tanu­lá­si lehe­tő­ség egymástól.

Brit kol­lé­gá­ink is erre a követ­kez­te­tés­re jutot­tak, és ezt nagyon meg­győ­ző­en meg is fogal­maz­ták egy bejegy­zés­ben, ame­lyet az aláb­bi lin­ken olvas­ha­tunk ere­de­ti­ben, szer­ző­je Siân Jes­si­ca­Le­wis

https://medium.com/grapevine-cov-warks-community-organisers/organisers-are-stronger-together-28d7a5e70ff4

A len­ti­ek­ben egy rövi­dí­tett hoz­zá­ve­tő­le­ges for­dí­tást is köz­lünk, és köszön­jük a Grap­evi­ne szer­ve­ző­i­nek hogy velünk dol­goz­tak, tanul­tak Kato­wi­cé­ben, erő­sít­ve ben­nünk is az érzést, hogy van­nak tár­sa­ink a hatá­ro­kon túl is.

Íme a bejegy­zés fordítása:

Ez a heti jegy­zet egy nagyobb blog­so­ro­zat kez­de­te, amely az én és a Grap­evi­ne szer­ve­ző­csa­pat töb­bi tag­já­nak tapasz­ta­la­ta­i­ra ref­lek­tál ame­lye­ket a „Szer­ve­zés a vál­ság alatt” tré­nin­gen, Kato­wi­cé­ben, Len­gyel­or­szág­ban 2024 februárjábangyűjtöttek.

Sze­ret­nék köszö­ne­tet mon­da­ni a The Com­mon Thing­Fo­un­da­ti­on– nek és a Com­mu­nity Orga­ni­zers Ltd.-nek, hogy lehe­tő­sé­get biz­to­sí­tot­tak néhány Grap­evi­ne Szer­ve­ző­nek, hogy bekap­cso­lód­ja­nak ebbe a programba. 

„A közös­ség­szer­ve­zők szo­bá­já­ban ülni varázs­lat. Min­den­ki tud­ta, miről beszélsz.” – Mel­is­sa, Grapevine. 

Szer­ve­ző­ként az a dol­gunk, hogy segít­sünk olyan veze­tő­ket fel­épí­te­ni a közös­sé­ge­ken belül, akik képe­sek cse­le­ked­ni és rend­szer­szin­tű vál­toz­ta­tá­so­kat elér­ni. Mobi­li­zá­lók­ként, edző­ként és stra­té­gi­ai útmu­ta­tó­ként műkö­dünk. A mun­ka jel­le­gé­ből adó­dó­an min­dig bekap­csolt álla­pot­ban kell len­nünk – még akkor is, ha hagy­juk, hogy mások vezes­se­nek, folya­ma­to­san a tanu­lás­ra, a ref­le­xi­ó­ra és a növe­ke­dés­re gondolunk. 

Ez egy nagy­sze­rű állás­pont, de az egyik leg­fon­to­sabb gon­do­la­tom a „Szer­ve­zés a vál­ság alatt” kon­fe­ren­ci­án az, hogy fel­tét­le­nül szük­ség van arra, hogy teret adjunk a szer­ve­zők­nek az össze­jö­ve­tel­re és a tanu­lás meg­osz­tá­sá­ra. Egy tér a kihí­vá­sok meg­osz­tá­sá­ra, a közös pon­tok meg­ta­lá­lá­sá­ra és egy­más támo­ga­tá­sá­ra. Egy hely, ahol nem kell csúcs­for­má­ban len­ni, hanem meg lehet osz­ta­ni a sebez­he­tő­sé­get és kér­dé­se­ket lehet feltenni. 

A szer­ve­zés épp­úgy a saját fej­lő­dé­sed­ről szól, mint a csa­pa­to­ké­ról a hely­szí­nen. Az elkö­vet­ke­ző hetek­ben a Grap­evi­ne csa­pa­tá­val össze­gyűjt­jük a „Szer­ve­zés a vál­ság alatt” tré­nin­gen eltöl­tött idők­ből szár­ma­zó tanulságokat. 

Célunk, hogy mélyeb­ben ássunk bele a követ­ke­ző témákba: 

1. A közös­ség­szer­ve­zés gya­ko­ri téma, és műkö­dik. A kon­fe­ren­ci­án való rész­vé­tel előtt a Grap­evi­ne szer­ve­zői közül néhá­nyan aggód­tak, hogy nem lesz­nek közös szer­ve­zé­si témá­ink. Ki gon­dol­ná meg, hogy Len­gyel­or­szág­ban ugyan­azok a kihí­vá­sok a szer­ve­zés­ben, mint Magyar­or­szá­gon? Vagy hogy az Egye­sült Király­ság pár­hu­za­mot mutat Szer­bi­á­val? Igaz, hogy nem min­den ország szer­ve­ző­dött ugyan­ar­ra a kér­dés­re, de nem szá­mí­tott, hogy a szer­ve­zé­si prob­lé­má­ink külön­böz­tek, mert a mód­szer­tan és a gya­kor­lat ugyan­az maradt. A hata­lom áthe­lye­zé­se szer­ve­zé­sen és moz­gó­sí­tá­son keresz­tül a rend­sze­rek kihí­vá­sa és meg­vál­toz­ta­tá­sa érdekében. 

2. A kér­dé­sek nem­zet­kö­zi­ek. Zöld­te­rü­le­tek, éghaj­lat, nők jogai… iga­zán érde­kes hason­ló­sá­go­kat lát­tunk mun­kánk és más euró­pai mun­kák között. Bár a rend­sze­rek elté­rő­ek lehet­nek, egy­ér­tel­mű volt a szer­ve­zett közös­ség irán­ti igény. A szer­ve­zés túl­lép a föld­raj­zi hatá­ro­kon. Magyar­or­szág, Szer­bia, Szlo­vá­kia, Len­gyel­or­szág és az Egye­sült Király­ság egy­aránt jelen volt és meg­osz­tot­ta tudá­sát, ötle­te­it és szak­ér­tel­mét. Lenyű­gö­ző volt! 

3. Esz­kö­zök és erő­for­rá­sok: jólét, nyil­vá­nos nar­ra­tí­va, konf­lik­tus kere­ke stb. Néme­lyik ugyan­az volt, de volt, ame­lyik más volt, és izga­tot­tan vár­tuk, hogy mélyeb­ben ássunk bele a szer­ve­zé­si gya­kor­la­tok­ba és esz­kö­zök­be. Csa­pa­tunk ren­ge­teg tanu­lást és erő­for­rást merí­tett ebből az uta­zás­ból. Remél­jük, hogy mun­kánk során tovább kutat­hat­juk őket, és meg­oszt­hat­juk őket Covent­ryben és War­wicks­hi­re-bené­lő közös­sé­ge­ink­kel is. 

4. A szer­ve­zés­ben fon­tos a struk­tú­ra. Csa­pa­tunk sokat tanult a nem­ze­ti kam­pá­nyok fel­épí­té­sé­ről. Hogyan néz ki a min­den­na­pok­ban, és hogyan való­sít­ja meg azo­kat a folya­ma­to­kat, ame­lyek támo­gat­hat­ják a nagy­sza­bá­sú moz­gó­sí­tást? Bará­ta­ink a The Com­mon Thing Ala­pít­vány­nál meg­osz­tot­ták egy­más­sal a nagyobb lép­té­kű moz­gó­sí­tás kéz­zel­fog­ha­tó és mér­he­tő mód­ja­it, és remél­jük, hogy tanu­lunk és gya­kor­lat­ba is ülte­tünk ebből a cso­dá­la­tos munkából. 

5. Mind­annyi­unk­nak van mit meg­osz­ta­nunk. A szer­ve­zés gyö­nyö­rű dolog, mert örök­re vál­to­zik és fej­lő­dik, ahogy a szer­ve­zők, kam­pá­nyo­lók és akti­vis­ták for­mál­ják saját tudá­su­kat és fej­lő­dé­sü­ket. Egyet­len szer­ve­zés sem egy­for­ma, és nem is len­ne sike­res, ha az len­ne. A terem tele van szer­ve­zők­kel, akik a közel­múlt­be­li helyi poli­ti­kai akti­viz­mus­tól a nagy­sza­bá­sú orszá­gos szer­ve­zé­sig 10 éve készült­ség­ben van­nak – Kato­wi­ce a múlt héten tele volt szen­ve­déllyel, ener­gi­á­val és szakértelemmel. 

Egyet­len kér­dés sem volt érdek­te­len, és egyet­len kihí­vás sem volt túl kicsi. Min­den­ki­nek egyen­lő helye volt a tanu­lás­ban és a növekedésben. 

6. A sző­lő vará­zsa. Csa­pat­ként azon gon­dol­ko­dunk, hogyan szer­vez­zük tovább a „Sző­lő útját” – ked­ves­ség­gel, empá­ti­á­va­lés hoz­zá­fér­he­tő­ség­gel. Hihe­tet­le­nül büsz­kék vol­tunk arra, hogy meg­osz­tot­tuk mun­kán­kat, gon­do­la­ta­in­kat és ener­gi­án­kat fan­tasz­ti­kus szer­ve­zők­kel Euró­pa-szer­te. Ener­gi­ku­san és ins­pi­rál­tan távoz­tunk, és remél­jük, hogy tovább­ra is épít­he­tünk az ebből a tapasz­ta­lat­ból szár­ma­zó lenyű­gö­ző tudásra. 

Siân Jes­si­ca Lewis