Az oktatási kiadások nem adósságot jelentenek, ahogy egyes politikusok gondolják, hanem a jövőnkbe történő komoly befektetést. — ez volt a legfontosabb tételmondata annak az online találkozónak, amely a pedagógiai asszisztensek munkáját és megbecsültségét tekintette át részben nemzetközi szinten.
Gabriella Tlapova, a cseh pedagógus szakszervezeti képviselő a hálózatosodás fontosságát emelte ki. Az ottani szakszervezetek hatalmas sztrájkot szerveztek tavaly ősszel az oktatási fejlesztések elmaradása és az alulfinanszírozás miatt A megmozdulásban az iskolák 75 %-a részt vett, és a szülők jelentős része is utcára vonult. A legfőbb vezérmondatuk: a minőségi oktatáshoz megfelelő költségvetés kell. Az iskola egy organizmus vallják, ahol a láthatatlan a munka is hozzátesz a minőséghez.
A munkabeszüntetés eszközével más európai országban is élnek a pedagógus szakszervezetk, hogy nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést vívjanak ki maguk számára.
Belgiumban például a különböző nyelvű tanárok hamarosan együtt sztrájkolnak. A tanárhiány itt is, mint hazánkban és a környező országokban is, igen magas. Emiatt nem mindenki kapja meg a fejlődéshez szükséges legjobb tanárokat és tananyagot. Ennek ellenére a belga oktatásban szervezetten működik a menekült gyerekek oktatása és integrációja. Speciális tanterv keretében intenzíven képzik őket francia nyelvre, ha szükséges akár 3 évig is, és a normatíva is másfélszerese a normál diákokénak. Figyelemre méltó az úgynevezett Részvételi Tanács működése, amelyben a pedagógusok és a szülők közösen vitatják meg az igényeket, az oktatás főbb irányvonalait.
Szlovákiában a legnagyobb nehézséget a pedagógus asszisztensek időszakos szerződtetése jelentette. Részben uniós, részben önkormányzati támogatásból foglalkoztatták őket, de csak egy évig. Megindult a bevonási reform az oktatásban, amely tervezett állami forrással számol. Szeptember elseje után professzionális fizetésre és kiszámítható emelkedésre számíthatnak a szlovák pedagógusok. A képzéseknek, szakmai fejlődésnek köszönhetően akár 12%-kal is növekedhet a juttatásuk. Nem így a pedagógia asszisztenseknél, akiknél igen alacsony a bérezés, és általában több órát kell bent lenniük az iskolában, mint a tanároknak. A helyettesítéseket is többnyire velük oldják meg. Előrelépés, hogy állandó szerződéseket lehet velük kötni, de csak 2027 végére ígérik, hogy megemelt állami forrásokat biztosítanak a működésükre.
A bérfeszültség és a jelentős túlterheltség jellemző a hazai viszonyokra is. Jól példázza ezt, hogy miközben ötszörösére nőtt a támogatásra szoruló gyerekek száma, a nevelési, oktatási munkát közvetlenül segítő szakembereké mindösszesen 5 %-os emelkedést mutat. A jól működő finn modell lényege, hogy akár 6–8 segítő is bent lehet egy osztályteremben kiszolgálva a felmerülő igényeket. Az összehasonlításban a magyar pedagógia asszisztensek dolgoznak a legtöbbet. Korábban akár heti 40 órára is be lehetett osztani őket a gyerekek mellé, mára a szakszervezetek elérték, hogy ezt 35 órára csökkentsék. A Pedagógusok Szakszervezete társadalmi megbecsülést szeretne elérni a nevelő, oktató munkát segítők esetében, hiszen nélkülkül nem működik az iskola rendszere- hangsúlyozta Tóth Tünde, a PSZ alelnöke.
Ehhez a célhoz csatlakozik a Civil Kollégium Alapítvány is. Csordás Anett a CKA oktatási munkacsoportjának vezetője szerint el kell érni, hogy alsó tagozaton minden osztályban legyen egy pedagógiai asszisztens. Három vagy annál több sajátos nevelési igényű gyerek esetén pedig a segítők számát még eggyel szükséges emelni. A CKA egyszerGYEREk oktatással kapcsolatos cselekvési programja 3 területre koncentrál: a megfelelő számú asszisztensek mellett az ukrán gyerekek esetében a nyelvi mentor, míg a roma tanulók esetében a közösségi segítők meglétét tartaná elengedhetetlennek. Ők tudnának hidat képezni az iskola és szülők között.
A megbeszélés végén hangsúlyosan került elő az összefogás, a rendszeres véleménycsere igénye. Fontos, hogy a politikusok végre meglássák az egész nevelés, oktatás rendszerét, minőségét jelentősen segítik pedagógiai asszisztensek.