Interjú Bánfalvi-Radó Boglárkával, a Neveleki Szomszédok Egyesület közösségszervezőjével
A Neveleki Szomszédok Egyesület történetén keresztül szemléletesen lehet bemutatni azt, hogy milyen hosszútávú változásokat lehet elérni a közösségszervezés módszertanával. Radó Boglárkáék elérték azt, hogy a városrészüket, ahol élnek, elismerjék, hogy a közösségük legégetőbb problémáit megoldják és azt is, hogy csapatként nézzenek szembe a kihívásokkal a jövőben.
Mikor jött létre és mivel foglalkozik az egyesület?
A Neveleki Szomszédok Egyesület 2014-ben jött létre egy kisebb csapattal azért, hogy változásokat érjünk el a településen, például azt, hogy a régóta húzódó csatornázás megvalósuljon. Neveleket Gödtől mindössze egy patak választja el, 600 ingatlan van rajta jelenleg. Régen ez egy tanyavilág volt, de a lakók már régóta szerettek volna Gödhöz tartozni. Ezt meg is szavazták anno, azonban Göd és Sződ elkezdett emiatt pereskedni egymással, ami 10 évig tartott. Uniós forrásokat közben ők felvettek, de Neveleket kihagyták belőle, mert nem tartozott egyikükhöz sem. Nevelek gyakorlatilag egy két település között lebegő ingatlanhalmaz lett, ami ráadásul nagyon elmaradt volt a többi városrészhez képest.
Hogyan tudtatok mégis forrásokhoz jutni, hogy fejlődni tudjon Nevelek?
Nagyon küzdelmes volt először, mert nem éreztük azt, hogy igazán akarta az elején a gödi önkormányzat, hogy segítsen nekünk. Inkább egy púp volt a hátán ez az egész sztori — azóta viszont részben neki köszönhetjük a változásokat. Nehéz volt a legégetőbb problémánkra, a csatornázásra is forrást találni, Göd ugyanis már 90 százalék feletti csatornázási szinten volt. El kellett indítani tehát egy három éves stratégiai a folyamatot, hogy újra csatornázható legyen a város és a városrészek.
Elmeséled, hogy mi a folyamata egy ilyen közösségszervező munkának?
Először csináltunk egy lakossági felmérést, amiben megkérdeztük a lakókat, hogy valóban akarnak‑e csatornát. Az jött ki a felmérésből, hogy igen, nem volt tartható ugyanis tovább az, hogy a lakók kiszivattyúzták az utcára a szennyvizet. Nagyon fontos továbbá látni azt, hogy amíg itt nincs csatorna, addig nem lehet utat fejleszteni sem. Neveleken márpedig földutak vannak, ha lezudul egy nagyobb csapadék, akkor akár félméteres kátyúk is keletkezhetnek és ezek akár életveszélyesek is lehetnek!
Az igényfelmérés után lakossági fórumokat szerveztünk, ahova az akkori polgármester is eljött. Van egyébként egy nagyon aktív 270 fős levelezőlistánk, ahol arra buzdítottuk az embereket, hogy mindent jelentsenek be a Városházára. Közben mi is utánanéztünk mindennek, jogi szempontokat vettünk figyelembe, pályázatokat tanulmányoztunk.
Kikkel vettétek fel a kapcsolatokat a döntéshozók közül és hogyan tudtatok nyomást gyakorolni rájuk?
Önkormányzattal, Vízüggyel, országgyűlési képviselőkkel vettük fel a kapcsolatot először, de Orbán Viktornak is írtunk levelet. Aztán másképpen próbáltunk nyomást gyakorolni. Mint egyesület kerestük fel a projektben potenciálisan résztvevő döntéshozókat, kivitelezőket. Ez eléggé összetett volt, mert az önkormányzat nem saját költségvetésből, hanem külső pénzből finanszírozta az ilyen típusú projekteket, ezért kellett — immár személyesen ‑az országgyűlési képviselőhöz fordulnunk. Fogadóórákra jártunk hozzá és személyesen győzködtük, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. Négyen-öten jártunk a hivatalokba, a facebookon pedig kértük a tagjainkat, hogy mindig legyenek harsányak, tegyék fel nyilvánosan azt a kérdést, hogy miért nincsen még mindig csatorna? A rendezvényeinken a beszédeinkbe pedig rendszeresen beleszőttük azt, hogy a csatornázás a legfontosabb ügyünk, különben nem tudunk továbblépni a fejlődésben. Ez az egész folyamat olyan nyomást gyakorolt a döntéshozókra, hogy úgy érezték egy idő után, nem fognak tudni kikerülni minket.
Jelenleg hol tart most ez az ügy?
Nagy siker, hogy végül ennyi év után kiírták közbeszerzésre a neveleki csatorna tervezését és kivitelezését! Tavasszal fognak elkezdődni a munkálatok, amik előreláthatólag 2 évig fognak tartani. Még nagyon sok dolgunk van ezzel, például szeretnénk létrehozni egy tájékoztatási platformot is arról, hogy mikor melyik utca kerül sorra az építkezésen. Egyetlen ki-be járata van ugyanis a településrésznek, addig meg kell oldani egy másik kivezető utat is.
A csatornázásért és az útfelújításért vívott küzdelmen kívül mivel foglalkozik még az egyesület?
Több más ügyünk is volt, amelyek óriási löketet adtak ahhoz, hogy érdemes tovább harcolnunk. Építettünk járdát a főútvonalon lakossági összefogással, amibe végül az önkormányzat is beszállt. Nagyon sok rendezvényt és közösségi programot is szervezünk, mert ahhoz , hogy az emberek belefolyjanak az érdekérvényesítésbe, muszáj, hogy érezzék a közösség erejét, azt, hogy csapatban vannak. Ezekre egyébként mindig elhívjuk a helyi képviselőket, polgármestereket is.
Mik a céljaitok a közösséggel?
Az, hogy a közösségszervezés továbbra is működjön és olyan települést tudjon fenntartani, ami egyszerre környezetbarát, de fejlődő is. Számomra az ad mindig erőt, amikor van egy rendezvény, ünnepség, ahol látszik, hogy milyen borzasztó boldogok az emberek, hogy egy ilyen közösségben lehetnek.