Az Összefogás a Balatonért Egyesület mindössze egy éve jött létre, abban az időszakban, amikor a Balaton-környéki káros beépítések már rendszerszintű problémává váltak az országban. Nem véletlen, hogy az egyesület létrehozóinak azóta egy szabad percük sincsen, ha minden olyan helyi ügyet, ami befut hozzájuk támogatni akarnak. A hosszú távú céljuk most az, hogy egy erős alapokon nyúgvó hálózat-szerű szervezetet hozzanak létre.
Mikor és milyen indíttatásból jött létre az egyesület?
Nagyjából egy éve alakultunk meg és őszintén szólva, nem gondoltam volna, hogy ilyen magasságokba fogunk eljutni vele. A szerveződés kiindulópontja a tavalyelőtti önkormányzati választások voltak. A frissen megalakult balaton-környéki önkormányzatokon nyomták ugyanis végig rapid módon a Balaton-törvényt. A hivataloknak mindeközben nem volt vétójoguk, de nem volt joguk a véleményezési határidő hosszabbításra sem. Közben folyamatosan mentek az átminősítések, speciális engedmények különböző vállalkozóknak. Ezt látva először páran csak Facebook csoportokban találkoztunk és beszéltünk a helyi nehézségekről, jogtalanságokról és arra jutottunk, hogy hosszú távon kell tennünk azért, hogy a Balaton-környéki településeken változást érjünk el.
A közösségi médiában történő szerveződés és aktivitás után mik voltak az első lépések, hogyan kezdtétek el felhívni a problémákra a figyelmet?
Nagyon sok balatoni település hivatalát megkerestünk a leveleinkkel, eleinte azonban nem akartak szóba állni velünk. Ezért akartunk hivatalosan is egyesületté válni, hogy komolyan vegyenek minket. Azt hozzá kell tennem, hogy azóta is sokat kellett bajlódnunk a szervezetünk beiktatásával, nem igazán szeret minket a jelenlegi törvényhozás… Tavaly februárban léptünk fel először látványosan, mint civil szerveződés, amikor elmentünk a Balatonfüredi Önkormányzat évindító ülésére, hogy átadjuk az ott jelen lévő füredi polgármesternek a civil 7 pontunkat. Arra nem gondoltunk azonban, hogy ezeket a pontokat nyilvánosan át is veszik tőlünk! Pedig pontosan ez történt: miközben Facebookon liveoztuk az eseményt, átvette a dokumentumot tőlünk és a váratlan történés miatt hirtelen több tízezres nézőszámot generáltunk. Ez az egy videó óriási lavinát indított el. Azóta folyamatosan keresnek meg minket helyiek a problémáikkal, amelyek a környezetre káros beépítésekkel, beruházásokkal vannak összefüggésben.
Úgy tűnik, hogy hirtelen nagyon mély vízbe kerültetek. Milyen típusú nehézségekkel szembesültetek a szerveződés elején?
Az elmúlt években lokálisan dolgoztam, ez a sok települést összefogó szerveződés egy homályos pálya volt nekem. Rengeteg település ügyeit kellett hirtelen átlátni és külön-külön rájuk fókuszálni, ami eléggé embert próbáló feladat. Ez azért is nehéz, mert a mi módszertanunk az, hogy mindig a nulláról kezdjük az ügyeket, mindent meg akarunk tanítani, hogy például mi jogilag a következő lépés, mikor lehet pontosan kérelmet benyújtani. Az elején igyekeztünk végig fogni azoknak az embereknek a kezét, akikkel kapcsolatba léptünk.
El lehet engedni egy idő után a kezüket azoknak a közösségeknek, akik helyi szinten változást akarnak és hozzátok fordulnak? Mikortól tudnak önállóan működni?
Sok minden miatt lehet az, hogy egyáltalán nem akarnak önállóan működni, ezt meg kell érteni. Van aki azt mondta, hogy nem vállalja az arcát, van, aki nagyon idős és már nincs hozzá ereje. Nekik egyértelműen segítenünk kell. Mostanra lett világos azonban, hogy ezt javarészt azoknak kell végigvinni, akik minket megkerestek. Mi segíthetünk a stratégiázásban, de az nem működik, hogy mindent megoldunk helyettük. Mostanra már sikerült ugyanakkor kidolgoznunk egy cselekvési tervet arra, hogy mi van akkor, ha egymás után futnak be hozzánk az ügyek. Alsóörsön van már például helyi koordinátorunk is. Ő is azon az állásponton van, hogy a szervezet dolgaival nem foglalkozna, inkább helyi szinten vinné az ügyeiket. Az az elképzelésünk egyébként, hogy hálózatosodjunk, de közben nőjön maga az ÖBE is.
Mi volt az elmúlt egy év legsikeresebb projektje?
Egyértelműen a Csopakon lévő Kerekedi-öbölbe tervezett beruházás megakadályozása volt a legnagyobb sikerünk, ami gyorsan kapott országosan média visszhangot. Megtudtuk, hogy egy nagy apartman komplexumot tervez oda a tulajdonos, szembe menve mindenféle természeti és erkölcsi aggállyal. Indokolatlanul rengeteg fát kivágtak volna, ráadásul a terület, ami addig természetvédelmi övezet volt “hirtelen” megszűnt annak lenni! Ősszel szerveztünk a Kerekedi-öbölbe egy kisebb demonstrációt emiatt és ott már a helyszínen elkezdtek a résztvevők stratégiázni. Végül feljelentettük a földtulajdonost illegális fakitermelésért. A beruházás végül el is maradt.
Hogyan látod, miken bukhat el egy ilyen projekt, amikor nem sikerül úgy végigvinni, mint a Kerekedi-öböl megmentését?
Nagyon összetett, hogy min bukhat el egy ilyen kezdeményezés. Van egy erős emberi tényezője is minden ügynek, ami miatt akár már az elején meghiúsulhat a közös fellépés. Az emberek ugyanis országszerte félelemben vannak tartva, kisvárosok kötődnek szorosan a hivatalokhoz vagy a polgármesterekhez, ráadásul mindenki ismer mindenkit. Bizonyos szempontból, mi, a civilek tartjuk a hátunkat és viseljük azt például, hogy azt mondja rólunk a kormánymédia, hogy “össze vagyunk bútorozva Sorossal”. Engem ez egyébként már nem érdekel, de a helyi emberek, ha meghallják, hogy Soros, rögtön visszalépnek kettőt — nem akarják, hogy rájuk legyen sütve ez a bélyeg. Ugyanakkor az önkormányzatok hivatalaiban dolgozóak tudják, hogy mekkora média visszhangot generálunk az ügyeinkkel és hogy ez milyen károkat tud okozni nekik, ezért egyre komolyabban vesznek minket.
Mivel lehetne szerinted erősíteni még jobban az egyesületben formálódó közösséget?
Azt látom, hogy az emberek nincsenek tisztában a saját jogaikkal. Amikor megkeresnek engem este 10-kor Balatonalmádiból, hogy segítsek bejelenteni valamit, akkor az az ember nincs tisztában azzal, hogy ezt magánemberként ő is meg tudja tenni, nem kellek én hozzá feltétlenül. Azt sem tudják átlagban az emberek, hogy a közérdekű adatigénylés miről szól. Ezért van az, hogy amikor szembesülnek egy konkrét üggyel, nem tudnak fellépni a saját érdekükben. Szerintem tudatosítani kell a társadalmat, hogy hogyan legyen jelen és ezt a közösségünkben is erősíteni kell. Éppen ezért szeretnénk a jövőben szervezni több mozgalmi eseményt, közösségi programot. Szerintem akár egy közös játék, beszélgetés során is hallhat olyanokat az ember, hogy hogyan tud tudatosabban élni és cselekedni. Egyelőre azonban csak online kerekasztal beszélgetéseket szervezünk, legközelebbin az ökosztisztémához tartozó fogalmakat fogjuk körüljárni, például, hogy miért fontos a nád, miért ártalmas a betonozás. A későbbiekben pedig szeretnénk meghívni más zöld civilszervezeteket is, hogy együtt gondolkodjunk azon, hogy mit tehetünk még együtt vagy egymásért a jövőben.