Felmérést készítettünk a szülők és a pedagógusok körében

Maguk­ra marad­tak a taná­rok az online okta­tás meg­szer­ve­zé­sé­vel, sem az isko­la, sem a fenn­tar­tó nem segí­tett nekik. A szü­lők egy részé­nek a mai napig meg­old­ha­tat­lan a gyer­me­ke ott­ho­ni taní­tá­sa. Töb­bek között ezek raj­zo­lód­tak ki a Lánc­re­ak­ció okta­tá­si mun­ka­cso­port leg­fris­sebb felméréséből.

A Lánc­re­ak­ció okta­tá­si mun­ka­cso­port arra volt kíván­csi, milyen segít­sé­get kap­tak a peda­gó­gu­sok az isko­lá­tól és a fenn­tar­tó­tól az online okta­tás­ra való átál­lás során a két éve tar­tó jár­vány­hely­zet­ben, és hogyan érté­ke­lik a szü­lők a digi­tá­lis okta­tást. A szak­ér­tők­ből, közös­ség­szer­ve­zők­ből és érin­tet­tek­ből álló mun­ka­cso­port össze­sen 239 peda­gó­gust és közel ugyan­ennyi szü­lőt kér­de­zett meg. Bár a fel­mé­rés nem rep­re­zen­ta­tív, beszé­des lát­le­le­te a pan­dé­mia alatt kiala­kult okta­tá­si helyzetnek.

A peda­gó­gu­sok több­sé­ge (62 %) állí­tot­ta, hogy sem­mi­lyen szak­mai segít­sé­get nem kapott az isko­lá­tól az online okta­tás meg­szer­ve­zé­sé­hez. Úgy tűnik, az isko­lák fenn­tar­tói még kevés­bé vol­tak támo­ga­tók: a taná­rok csu­pán 8 szá­za­lé­ka szá­mít­ha­tott rájuk. 

Mind­eköz­ben a digi­tá­lis taní­tás­ra való átál­lás ren­ge­teg peda­gó­gus szá­má­ra oko­zott nehéz­sé­get: min­den har­ma­dik tanár — beval­lá­sa sze­rint — nem tud­ja hogy kell kép­er­nyő­re írni egy online órán, hogy infor­má­ci­ót szem­lél­tes­sen a gye­re­kek­kel, 9 szá­za­lé­kuk pedig a kép­er­nyőt sem képes meg­osz­ta­ni. A taná­rok­nak csu­pán a fele kapott lap­to­pot az isko­lá­tól, hogy részt vehes­sen az online okta­tás­ban, közel 40 szá­za­lé­kuk a saját esz­kö­zét használja.

Hiá­ba telt el las­san 2 év a jár­vány kez­de­te és 3 év a kor­mány által kidol­go­zott Digi­tá­lis Okta­tá­si Stra­té­gia meg­va­ló­sí­tá­sá­nak kez­de­te óta, 2022 küszö­bén, a pan­dé­mia kel­lős köze­pén, való­di segít­ség híján még min­dig van­nak isko­lák és csa­lá­dok, ahol prob­lé­mát okoz az online okta­tás­ra való átállás.

Min­den hato­dik szü­lő (17 %) jelez­te, hogy nem tud meg­fe­le­lő körül­mé­nye­ket biz­to­sí­ta­ni gyer­me­ke szá­má­ra a nyu­godt tanu­lás­hoz és a szü­lők fele úgy gon­dol­ja, hogy  gyer­me­ke lema­radt a tan­anyag­gal az online okta­tás alatt. 

A tan­anyag köve­té­se sem egy­sze­rű a szü­lők szá­má­ra. Bár a hiány­zá­sok során ez eddig is nehéz­sé­get okoz­ha­tott, a jár­vány óta töb­bet marad­nak ott­hon a gye­re­kek karan­tén, beteg­ség miatt. A kuta­tás­ban részt­ve­vő szü­lők csu­pán 20 szá­za­lé­ka tud­ja a Kré­tán keresz­tül követ­ni a tan­anya­got. Min­den har­ma­dik szü­lő inkább egy másik szü­lő­tár­sá­tól kér segít­sé­get, a class­room felü­let­ről pedig csak min­den tize­dik csa­lád tud tájékozódni.

A fel­mé­rés egyik leg­na­gyobb tanul­sá­ga, hogy a peda­gó­gu­sok és a csa­lá­dok is maguk­ra van­nak hagy­va a pan­dé­mi­á­val és az abból faka­dó új okta­tá­si hely­zet­tel. Van­nak gye­re­kek, akik már 6–8 éve­sen lema­rad­nak a tan­anyag­gal, ami szin­te behoz­ha­tat­lan hát­rány. Ha az ígért dátum­ra meg­va­ló­sult vol­na a kor­mány Digi­tá­lis Okta­tá­si Stra­té­gi­á­ja, ha a feles­le­ges tan­fo­lya­mok helyett a taná­rok való­di fel­ké­szí­tést kap­tak vol­na az online okta­tás­ra, ha kor­sze­rű esz­köz­park­kal ren­del­kez­né­nek az isko­lák, ha a hát­rá­nyos hely­ze­tű gye­re­kek­nek is len­ne esé­lyük bekap­cso­lód­ni egy online órá­ba, eny­hít­he­tő len­ne ez a kár. A negye­dik hul­lám kel­lős köze­pén ez a téma még csak be sem kerül a poli­ti­kai köz­be­széd­be,  szü­lői FB cso­por­tok kere­te­in belül marad. A fel­mé­rés­sel egy szak­mai és poli­ti­kai pár­be­szé­det kívá­nunk elindítani.

A Lánc­re­ak­ció a Civil Kol­lé­gi­um Ala­pít­vány közös­ség­szer­ve­zés-ala­pú, rend­szer­szin­tű vál­to­zá­so­kat az érin­tet­tek bevo­ná­sá­val elő­idéz­ni szán­dé­ko­zó pro­jekt­csa­pa­ta. Válasz­tott ügyük a digi­tá­lis okta­tás való­di meg­va­ló­sí­tá­sa, amely nél­kü­löz­he­tet­len az esély­egyen­lő­ség meg­te­rem­té­sé­ben. A kor­mány saját maga elé célul tűz­te ki a Digi­tá­lis Okta­tá­si Stra­té­gia meg­va­ló­sí­tá­sát 2018-ra, azon­ban ez nem tör­tént meg, így a koro­na­ví­rus-jár­vány hoz­ta hely­zet fel­ké­szü­let­le­nül érte a peda­gó­gu­so­kat, a szü­lő­ket és a gye­re­ke­ket is — ahogy a Lánc­re­ak­ció fel­mé­ré­se is mutat­ja. A pro­jekt­csa­pat az érin­tet­tek és szak­em­be­rek bevo­ná­sá­val sze­ret­né minél pon­to­sab­ban és lát­vá­nyo­sab­ban  azo­no­sí­ta­ni az okta­tá­si prob­lé­má­kat, ezért Face­book-felü­le­tén plat­for­mot teremt a tapasz­ta­la­tok, véle­mé­nyek  meg­osz­tá­sá­ra, ame­lyet becsa­tor­náz a szak­mai munkába.