Brüsszelig szól a hangunk

Az új uni­ós fogya­té­kos­ügyi stra­té­gia meg­al­ko­tá­sa előtt érin­tett magyar szer­ve­ze­tek is lehe­tő­sé­get kap­tak a fogya­ték­kal élők hazai hely­ze­té­nek bemu­ta­tá­sá­ra.  A Rel­le Ágnes műfor­dí­tó meg­hí­vá­sá­ra Magyar­or­szág­ra láto­ga­tó Katrin Langen­si­epen EP kép­vi­se­lő egyik ven­dég­lá­tó­ja, a közös­ség­szer­ve­ző prog­ra­munk­ban támo­ga­tott Teher­lé­nyek Holo­kauszt Emlé­ke­ze­te (THE) cso­port volt, amely azt kér­te a poli­ti­kus­tól: vigye nem­zet­kö­zi szint­re a teher­lény holo­kauszt áldo­za­tok emlék­nap­já­nak ügyét.

Katrin Langen­si­epen az egyet­len olyan kép­vi­se­lő­nő az Euró­pai Par­la­ment­ben, aki lát­ha­tó fogya­ték­kal él. A poli­ti­kus a fogya­ték­kal élők­kel fog­lal­ko­zó cso­port­kö­zi mun­ka­cso­port (Disa­bi­lity Inter­gro­up) társ­el­nö­ke. A 2020 utá­ni idő­szak­ra vonat­ko­zó euró­pai fogya­té­kos­ság­ügyi stra­té­gi­á­ról szó­ló par­la­men­ti állás­fog­la­lás kez­de­mé­nye­ző­je­ként uni­ós kör­úton van az EU külön­bö­ző tag­ál­la­ma­i­ban. Láto­ga­tá­sa­i­nak a cél­ja, hogy az EU tag­ál­la­ma­i­ban benyo­má­so­kat és igé­nye­ket gyűjt­sön a stra­té­gia vég­re­haj­tá­sá­val kap­cso­lat­ban. Magyar­or­szág ennek a kör­út­nak a máso­dik állomása.

Három napot töl­tött hazánk­ban a zöld pár­ti kép­vi­se­lő azért, hogy meg­be­szé­lé­se­ket foly­tas­son érdek­ér­vé­nye­sí­tő szer­ve­ze­tek­kel és helyi poli­ti­ku­sok­kal Buda­pes­ten. Novem­ber 22-én a józsef­vá­ro­si Kesz­tyű­gyár Közös­sé­gi Ház­ban tar­tott nyil­vá­nos ese­mé­nyen szé­le­sebb kör­ben fogal­maz­hat­ták meg prob­lé­má­i­kat és kéré­se­i­ket az érintettek.

A talál­ko­zón külö­nös hang­súlyt kap­tak az auto­nóm élet alap­ve­tő kér­dé­sei: a lak­ha­tás, a mun­ka­vál­la­lás és a segí­tő szol­gál­ta­tá­sok elér­he­tő­sé­gé­nek prob­lé­mái és az igaz­sá­gos bére­zés kér­dé­se a fogya­ték­kal élők vonat­ko­zá­sá­ban is. Érin­tet­tek beszél­tek tapasz­ta­la­ta­ik­ról a kép­vi­se­lő­nek, illet­ve az ese­mé­nyen meg­je­lent Gy Németh Erzsé­bet alpol­gár­mes­ter­nek és a Min­den­ki Magyar­or­szá­ga Moz­gal­mat kép­vi­se­lő Luká­csi Katalinnak.

Gy Németh Erzsé­bet az EP kép­vi­se­lő elé tár­ta: 2013-ban az addig az önkor­mány­za­tok­hoz tar­to­zó spe­ci­á­lis ellá­tá­so­kat álla­mo­sí­tot­ta a kor­mány, így az önkor­mány­za­tok­nak mini­má­lis a moz­gás­te­re ezen a terü­le­ten. Az elvo­ná­sok és a bér­la­kás­ál­lo­mány lerom­lott álla­po­ta miatt csak nagyon kevés aka­dály­men­tes bér­la­kást tud­nak fel­aján­la­ni, de a meg­je­len­tek kéré­sé­re, misze­rint leg­alább abban kap­ja­nak ked­vez­ményt a fogya­ték­kal élők, hogy ne kell­jen az adott kerü­let­ben élni­ük 3–5 éve ahhoz, hogy bér­la­kás­ra pályáz­has­sa­nak, a főpol­gár­mes­ter-helyet­tes fel­aján­lot­ta, ha a jog­sza­bá­lyok lehe­tő­vé teszik, akkor szor­gal­maz­ni fog­ja ennek a ked­vez­mény­nek a biztosítását.

Katrin Langen­si­epen a jelen­lé­vők pana­sza­i­ra úgy rea­gált: mind­eze­ket a tapasz­ta­la­to­kat beépí­ti a jelen­tés­be, ugyan­ak­kor hang­sú­lyoz­ta az EP ellen­őr­ző fel­ada­to­kat lát el, nincs köz­vet­len lehe­tő­sé­ge az ellá­tá­sok igaz­sá­go­sab­bá téte­lé­re hely­ben, illet­ve for­rá­sok köz­vet­len biz­to­sí­tá­sá­ra. A fogya­ték­kal élők hely­ze­té­nek a javí­tá­sa a nem­zet­ál­la­mok ügye, a EU‑s for­rá­so­kat is ők oszt­ják el.

A Katrin Langen­si­epent ven­dé­gül látó szer­ve­ze­tek között volt a Teher­lé­nyek Holo­kauszt Emlé­ke­ze­te (THE) cso­port, amely 2019-ben ala­kult és azt ana­li­zál­ja, hogy a Holo­kauszt tanul­sá­ga­i­ból kiin­dul­va a hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­tés által vezé­relt szo­ci­ál­po­li­ti­ká­nak, köz­gon­dol­ko­dás­mód­nak milyen hosszú távú káros hatá­sa van a tár­sa­da­lom vala­mennyi tag­já­ra, kiemel­ten az érin­tet­tek­re és családjaikra.

A náci Német­or­szág­ban teher­lé­nyek­nek bélyeg­zett embe­rek meg­sem­mi­sí­té­sé­re indí­tott T4 prog­ram ide­jén, amely 1939 őszé­től 1941. augusz­tus 24-ig tar­tott, közel 400 000 embert öltek meg. A T4 prog­ram ezt köve­tő­en titok­ban 14f13-as fedő­név­vel a kon­cent­rá­ci­ós tábo­rok­ban foly­ta­tó­dott, az áldo­za­tok pon­tos szá­ma máig nem ismert.

A THE mél­tat­lan­nak tart­ja, hogy a holo­kauszt során meg­sem­mi­sí­tett külön­bö­ző sérült­ség­gel ren­del­ke­ző embe­rek magas szá­ma elle­né­re ezi­dá­ig nincs kije­löl­ve nem­zet­kö­zi és magyar emlék­nap az áldo­za­tok tisz­te­le­té­re. Ezért euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lők köz­re­mű­kö­dé­sét kérik abban, hogy augusz­tus 24-ét, a nép­ír­tás főpró­bá­ja­ként szol­gá­ló T4 prog­ram befe­je­zé­sé­nek nap­ját nyil­vá­nít­sák a teher­lény holo­kauszt áldo­za­ta­i­nak emléknapjává.

A cso­port ala­pí­tó­ja, közös­ség­szer­ve­zőnk, Gal­gó­czi Péter az ese­mé­nyen is fel­hív­ta a figyel­met az emlék­nap fon­tos­sá­gá­ra, amellyel a kép­vi­se­lő egyet­ér­tett, és ígé­re­te sze­rint kép­vi­sel­ni fog­ja az ügyet nem­zet­kö­zi szinten.Amennyiben te is fon­tos­nak tar­tod az emlék­nap ügyét, csat­la­kozz a THE Face­book olda­lá­hoz, írd és támo­gasd közös­ség­szer­ve­ző prog­ra­mun­kat anya­gi­lag is!