Első Roma Közösségszervezői díj átadás, közös kiállás a szabad sajtóért és ”Családalapítás” — ezek voltak az ötödik Közösségszervezők Országos Találkozójának különleges programjai Kunbábonyban.
A találkozó legfőbb célja, hogy a közösségi érdekérvényesítéssel foglalkozó civil csoportok találkozhassanak itt, hogy bemutassák a többieknek saját tevékenységeiket, megismerjék mások tapasztalatait, bővítsék és erősítsék kapcsolataikat, közös gondolatokkal, ötletekkel járuljanak hozzá új kezdeményezésekhez, inspirálódjanak, és mindeközben részesei legyenek a magával ragadó szabad, nyitott, befogadó hangulatnak, ami Kunbábonyt folyamatosan körbelengi.
Az augusztusi ötnapos találkozóra közel 150 fő érkezett az ország különböző szegleteiből a hagyományoknak megfelelően Kunbábonyba, a hazai közösségszervezés otthonába.
Az idei találkozó programja hat fő téma, illetve szervezési irány köré csoportosult, amikkel a CKA közösségszervezői jelenleg közvetlenül is foglalkoznak akár direkt kampányok indítása, akár érdekérvényesítő csoportépítés formájában.
Így a résztvevők megismerhették a pest megyei szomszédsági ügyekkel, közösségi érdekérvényesítéssel és önrendelkezéssel foglalkozó térségi munkacsoportot, a zöld ügyekkel, főként nagy tavainkkal foglalkozó helyi érték munkacsoportot, a kiemelt beruházások problémájának kihangosítására alakult Stop kiemelt beruházások kampányt, a hit alapú szervezési irányt a Kovász Egyesülettel, az esélyegyenlőségért küzdő roma, valamint az iskolai szegregáció ellen küzdő oktatási munkacsoportot.
A fenti témakörök nagy része további előadásokra, műhelyekre, kerekasztal beszélgetésre bomlott, és egyéb, rendhagyó programokkal is kiegészült.
- A jelenlévők Horváth-Kertész Balázs (CKA) előadásában betekintést nyerhettek a CKA Ökotárs Alapítvánnyal közösen létrehozott Pest megyei civil térkép alakulásába.
- A Pest megyei térségi hálózatról Bárányi Ildikó (Eleven Gyál), és Szép Magyar Ágnes (CivilKalász) mesélt, akik a Civil séták gyakorlatát is bemutatták.
- Az önkormányzat és a civil szervezetek viszonyával párhuzamosan négy műhelybeszélgetés is foglalkozott: négy külön fókuszból mutattuk be egymásnak, milyen belépési pontjaink lehetnek, ha részt akarunk venni a helyi önrendelkezésben.
- A Üllő Te Vagy, Társaság az Élhető Szentendréért, C8, Otthonunk Nagytarcsa, Pomáz Közösen a Városunkért képviselői a civil szervezet helyi választáson való indulását, Udvarhelyi Tessza, Juhász Veronika, Bihari György, Kiss Barna a helyi választásokon önkormányzatba bejutott, immár a „másik oldalra került” szervezetek tapasztalatait, a WWF, a Város Mindenkié, az Akadálymentes Józsefváros és a Partiscum Egyesület képviselői pedig arról beszéltek nekünk, hogyan lehet a civil lobbit használni arra, hogy önkormányzati szinten bekerüljenek a szervezetek programjai.
- A koalícióépítés szabályairól tartott nekünk előadást Bálint Mónika (CKA), és két, Civil Kollégium kezdeményezésére létrejött koalíción keresztül megnézhettük ennek gyakorlati megvalósulásait is. A vezetékes ivóvíz szolgáltatás javításáért küzdő Víz Koalíció képviseletében Homoki Andreát (CKA, Eleven Egyesület, Térségi Hálózat) és Kecskés Károlyt (Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezet), a nagy tavaink védelmével foglalkozó Nagy Tavak Koalíció képviseletében pedig Németh Krisztinát (CKA, Kiserdővédők) és Horányi Tibort (Alba Natura Civil Alapítvány) hallgathattuk meg tapasztalataikról, további terveikről.
- A kiemelt beruházás törvény helyieket sértő jelenlegi gyakorlatáról és a Stop Kiemelt beruházások kampány folyamatáról, eredményeiről Molnár Szilvia (Stop KB munkacsoport, Kiserdő Egyesület) beszélgetett a kampány résztvevőivel, Bodnár Zsuzsával (Göd-Ért Egyesület), Molnos Attilával (Huszonkettesek) és Bukovszki Andrással (Aligai Fürdőegyesület).
- A CKA ügyei között egyre több hangsúlyt kap a hit alapú közösségszervezés is, ezért két kerekasztal beszélgetés is ezzel foglalkozott. Az egyikben Tarcsay Tibor (CKA, Kovász Közösség Egyesület) beszélgetett gyülekezeti vezetőkkel, egyházi személyekkel arról, hogy lehet‑e gyülekezeti szervezésről beszélni Magyarországon, a másikban pedig a sajtó képviselői mondták el gondolataikat a keresztény értékrendet valló újságírás lehetőségeiről (Szemlélek blog, Válasz Online, Mérleg Online, Kovász Blog szerkesztősége).
- A szegregáció témáját pedig az oktatási, a roma és a hit alapú munkacsoport közös műhelyén, sőt valójában közös stratégiai tervezésének egy nyitott állomásán való részvétel formájában ismerhették meg a résztvevők, akik saját ötleteikkel, tudásukkal és tapasztalataikkal így maguk is hozzáadhattak a formálódó kampányhoz.
Open space előadások
A találkozó négy kifejezetten szakmai napjának mindegyikén zajlottak open space előadások, vagyis bárki jelentkezhetett, ha önkéntesen, főprogramon kívül be szerette volna mutatni saját tapasztalatait, csoportja tevékenységeit a jelenlévőknek. Nagy örömünkre számos ilyen bejelentkezés érkezett, és mivel éppen az országos találkozó ideje alatt látogatott Magyarországra Leah F. Torrey amerikai közösségszervező, minden napra készült nekünk egy-egy előadással a vidéki szervezés témaköréből. De bemutatkozott vagy programot hozott sok más szervezet vagy új kezdeményezés is:
- Zsolt Péter az (Élni Veresegyházon Egyesület) Agglomerációs Zöldháló projektet mutatta be.
- Boda Kitti (Angyali Szigetek Egyesület, Térségi Hálózat) a 2022 év elején, az országos választásokra készülve számos helyen megrendezett helyi önrendelkezési műhelyek (HÖM) tapasztalatait foglalta össze.
- Ajureszki Nóra (TASZ — Társaság a Szabadságjogokért) valamint Bodnár Zsuzsa (Göd-Ért Egyesület, Átlátszó) a nagyberuházások kapcsán lehetséges civil beavatkozási lehetőségeiről beszéltek
- Szép Magyar Ágnes (Civil Kalász) a budakalászi “Pedibuszról”, vagyis az iskolai gyalogusz kezdeményezésről.
- Pongrácz Gábor (Alba Natura Civil Alapítvány) a környezeti érzékenyítés, fenntartható településtervezés jegyében indított, Gárdonyi Zöld Estek tapasztalatairól, a gyakorlat terjedéséről, mesélt nekünk.
- Lázár Péter (Zalai Falvak) szintén a fenntarthatóság és szolgáltatóktól való függetlenség kialakítása kapcsán az alomszék pozitívumait ecsetelte.
Különleges, rendhagyó programjaink
Arra gondoltunk, ha már ilyen sokan összeverődünk a közösségi érdekérvényesítés szereplőivel, fogalmazzunk meg közös igényeket is, amik mindannyiunk számára kiemelkedően fontosak a munkánk során. Arra jutottunk, hogy a közös igények közül az egyik legfontosabb a média, a sajtó szabadsága, hiszen akármilyen kicsi vagy nagy, helyi vagy országos jelentőségű üggyel foglalkozunk, nagyon fontos azok kihangosítása, hogy minél több emberhez eljusson a híre. Ezért szerveztünk egy villámkiállást a sajtó szabadsága mellett, aminek részeként a jelenlévő médiaszereplőknek, és rajtuk keresztül a teljes kormánypolitikától független magyar média szereplőinek megköszöntük a munkáját.
A másik különleges, de szándékunk szerint hagyománnyá váló program a Somnakuni Lulugyi (Arany Virág) Roma Közösségszervezői díj átadása volt. A díjat a Civil Kollégium Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy azok a roma nők, akik nap mint nap küzdenek a romák érdekeinek érvényesítéséért, nyilvános megbecsülésben is részesülhessenek, hiszen erre eddig nem volt példa. Az idei hét jelölt életébe, tevékenységébe egy hosszabb beszélgetés alatt nyerhettünk betekintést, és bár megbizonyosodhattunk róla, hogy mindannyian fantasztikus munkát végeznek a maguk terepén, ezúttal a három tagú zsűri, Bálint Mónika (CKA), Rácz Béla , és Kadét Ernő hármat díjazott közülük: Makula Réka, Badzsó Angéla és Bogdánné Timea. Mi persze már előre várjuk a jövő évi jelöltek listáját.
És végül van egy elem, ami bár nem a programok közé tartozik, de alapvető fontosságú egy jól szervezett találkozó bonyolítása szempontjából. Ez pedig maga a helyszín kialakítása, felépítése, a helyszínek berendezése, és persze a résztvevők ellátásának megoldása. Az idei Országos Találkozó ebben is egy picit más volt, mint eddig. Hiszen most direkt erre a programra jelentkező önkéntesek segítettek minket a találkozó 0. napjától a végéig. Nagyon hálásak vagyunk nekik ezért, és bár többüknek ez volt az első velünk közös élménye, visszajelzéseik alapján ők is élvezték a részvételt, így reméljük, újra találkozunk még.
A Közösségszervezők idei Országos Találkozója tehát tele volt programokkal, szakmai beszélgetésekkel, tapasztalat átadásokkal, és bár nem volt könnyű átvészelni a kánikulát — és olykor az éjszakákba nyúló bulikat — összességében fantasztikus hangulatban telt, és nagyon sok szakmai és személyes kapcsolódást erősített meg mindannyiunkban.
Az ilyen közös élmények, és az ezeket övező közös szakmai tevékenységek miatt merült fel bennünk, hogy ezt a családias érzést tovább kell vinnünk, és erősebbé, tartósabbá kell tennünk. Így jutottunk el a CKA Család kialakításának gondolatához.
De ez már egy másik történet lesz….