A rossz idő ellenére sokan gyűltünk össze január utolsó szombatján, a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) Stop! Kiemelt beruházások kampányturnénk harmadik állomásán, Sopron belvárosában a Széchenyi téren, hogy a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről” szóló, a köznyelvben egyszerűen csak KB-törvény jelenlegi alkalmazása, a törvény által megtámogatott országos beruházási gyakorlat ellen tiltakozzunk.
Ahogy tavaly év végén a budai Vár, majd Aliga, úgy a mostani helyszínválasztásunk sem csak úgy, a semmiből jött. Viszont Sopronban nem valahol, hanem valaminek a közelében lehettünk: a Fertő tavi környezetromboló óriásberuházás ellen tiltakoztunk − mely beruházás ellen már több nemzetközi szervezet is szót emelt −, de a helyszínre nem juthattunk el, hiszen mint az egykori cölöpháztulajdonosok egyike, Gyuricza Andrea felszólalásából kiderült, 2020. decembere óta kizárólag a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., azaz a beruházó engedélyével lehet a területre bemenni.
Az eseményt Major Gyula, társzervezőnk és szövetségesünk, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy a Fertő tavi turisztikai beruházást 2016-ban nyilvánították kiemelt beruházássá, „majd 2018-ban pluszban nemzetgazdasági okból kiemelt beruházás minősítést kapott. Nincs adat − hangsúlyozta − sem hatástanulmány, ami e minősítéseket indokolná! Azért is érthetetlen, hiszen Sopronban öt használaton kívüli szálloda és számtalan értékes épület van, ami arra a célra használható lenne, amiért a Fertőn az építkezések zajlanak.” Major kiemelte, hogy a Fertő Tó Barátai Egyesület és mindazok, akik támogatják munkájukat, fellépésüket, „nem a teljes beruházás, hanem annak egyes elemei ellen emelték fel a szavukat: a szálloda, a sportközpont, apartmanházak, a beruházás mérete, természetpusztító és embertelen módja ellen tiltakoznak.”
A CKA Facebook-oldalán élőben is közvetített eseményünk megrázó pillanatai voltak a mára elbontott cölöpházak tulajdonosainak felszólalásai. Gyuricza Andrea elmondta, hogy „a területre bérleti szerződéssel rendelkeztek a tulajdonosok. Éves bérleti díjat fizettek a területért. Vagyis, a tómeder a magyar államé, de a házak, a móló, a cölöpök viszont mindenkinek a saját tulajdonai voltak”. A beruházást megelőzően több különös tűzeset is történt a cölöpházsoron, a legutolsó 2017-ben, sok ház akkor semmisült meg teljesen, de újjáépítésükre lényegében már esély sem volt, 2018-ban ígéretet kaptak, hogy a terület új tulajdonosa, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. által indított fejlesztésben a leromlott állapotú cölöpházak helyzetét rendezni fogják, igény esetén azok számát bővítik is. A későbbi tervekben már nyoma sem volt ennek az ígéretnek, 2021. januárjában a tulajdonosok levelet kaptak, melyben az állt, hogy 15+90 nap áll rendelkezésükre, hogy saját költségükön lebontsák a házaikat, ha ezt nem teszik meg, akkor a beruházó bontatja le, és kiszámlázza a tulajdonosok felé a költségeket. A saját bontások és kényszerbontások meg is történtek. „El tudjátok képzelni, hogy mit érez ilyenkor az ember? – tette fel a kérdést Gyuricza Andrea – Azt, hogy remélem, ez csak egy csak egy rossz álom, mindjárt felébredek. Mert nem kapsz értesítést, a tudtod nélkül bemennek a házadba, mert hiába kérsz birtokvédelmet a házadra az önkormányzattól, az elutasítják. Mindenkinek tiszta, hogy ezt a magyar állam teszi az állampolgárokkal? Nincs egyeztetés, nincs tárgyalás, nincs semmiféle felajánlás a házadért, még kártérítést sem kapsz. Nincs veled az önkormányzat, nincs veled az állam. Most már csak a nyilvánosság maradt!”
60 éves voltam, mikor ez a projekt elkezdődött – ezt már Holló András helyi lakos, vitorlázó mondta. – Akkor egy bennfentes személytől ígéretet kaptuk, hogy két éven belül visszakapjuk szeretett tavunkat. Ez három éve volt, a végét a mai napig nem látjuk. Jó esetben 67 leszek, mire itt lehet valami. A kimaradó hét év az én életemben rettentő sok.”
A Fertő Tó Barátai Egyesület képviseletében Kun Zoltán, természetvédelmi szakértő is megszólalt, szemléletesen érzékeltette, hogy országos szinten, a természetvédelemmel összefüggésében mit is jelent a folyamatban lévő beruházás. Elmondta, hogy ha a jogi és gazdasági problémák ellenére a Fertő tó menti fejlesztés a jelenlegi formájában, a jelenlegi engedélyek figyelembevételével megvalósul, akkor szerintem ez a magyar természetvédelmi területek végét jelenti. “Ebben az esetben kérem fogadják el, hogy az aggteleki Baradla barlang legkevésbé értékes részén hamarosan négycsillagos szállodát, esetleg bérelhető luxusapartmanokat építenek, vagy a Badacsonyi bazaltorgonák tetejére parkolót és kilátót, esetleg hazánk első védett területét a debreceni Nagyerdőt kivágják és a faanyagot elégetik a Mátrai Erőműben” — sorolta az érzékletes példákat.
Szövetségeseink között üdvözölhettük Bukovszki Andrást, az Aligai Fürdőegyesület alelnökét, aki összefoglalta a Club Aliga kiemelt kormányzati beruházás elleni fellépésük jelenlegi állását. Megtudhattuk, hogy a közterületek kisajátítása ellen indított, jelenleg is futó petíciójukat immár több mint hétezren írták alá, illetve január végén a fejlesztő által benyújtott környezetvédelmi hatástanulmányt véleményezték, mert a beruházási terület közelében álló páratlan szépségű löszfalat 700 méter hosszan bontaná le a beruházó, hogy a löszfal közvetlen közelében elkezdje az építkezést. Miként a Fertő tó, úgy Aliga ügye sem csak az aligaiaké, hangsúlyozta minden felszólaló, köztük Bukovszki: „nem csak magunk miatt, hanem minden Aligán pihenni, vízparthoz jutni vágyó ember miatt sem fogadhatjuk el az ilyen, Rákosi-időket idéző kisajátítást és környezetrombolást.”
A közös érdek, az összefogás erejét hangsúlyozta Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány elnöke is, beszédében hangsúlyozta: „a Fertő tó ügye nem csak a környező településeken élők ügye. Minden magyar, osztrák és szlovák ember ügye. Nemcsak több települést, hanem több országot érint. Ennek ellenére most olyan fejlesztések indultak el, amelyek csak egy szűk üzleti csoport érdekében állnak, és veszélyeztetnek egy európai jelentőségű természeti értéket, egy egyedi ökológiai egységet.”
Éppen a soproni eseményünket megelőző estén másik szövetségesünk, a Huszonkettesek építészcsoport is demonstrált a budai Várban, a Jánossy-Laczkovics ház elpusztítása ellen tartottak csendes tiltakozó megemlékezést. Őket Sopronban Horváth-Kertész Balázs képviselte, aki az építészettörténeti szempontból jelentős értékkel rendelkezett, lebontott ház két eredeti, megmaradt tégláját felmutatva beszélt a Várban zajló építkezések jogszerűtlen, szakmaiatlan gyakorlatáról.
Eseményünk zárásaként a tiltakozótáblákat magasba emelt tömeg mellett állva a Stop! Kiemelt beruházások munkacsoportjának tagja, Molnár Szilvia felolvasta a Vessünk véget a kiemelt beruházások indokolatlan alkalmazásának! címen, néhány napja a Szabad aHangon indított petíciónkat, melyben többek között a kiemelt beruházásokról szóló törvény azonnali hatályon kívül helyezését követeljük. Munkacsoportunk tagja a petíció felolvasása után felkérte a jelenlévő, valamint a közvetítést követő pártpolitikai döntéshozókat, hogy álljanak ki és köteleződjenek el a CKA-Stop! Kiemelt beruházások petícióban megfogalmazott követelések mellett.
A CKA-Stop! Kiemelt beruházások kampánya ezzel még nem ért véget, a következő hónapokban újabb helyszíneken demonstrálunk szövetségeseinkkel: februárban Komáromban, márciusban pedig Budapesten állunk ki a kiemelt beruházások jelenlegi törvénye és gyakorlata ellen. A pontos időpontokkal, helyszínekkel hamarosan jelentkezünk.
A soproni demonstráció élő közvetítésének 1. része ITT, 2. rész ITT látható.
Civil Kollégium Alapítvány Stop! Kiemelt beruházások munkacsoportja