03 05

Nyitott iskolák és érettségi a korona idején

Már két hete nyit­va van­nak az álta­lá­nos isko­lák alsó tago­za­tai és ma elkez­dőd­tek a sze­mé­lyes írás­be­li érett­sé­gi vizs­gák is, pedig ezt a lépést sem a peda­gó­gu­sok átol­tott­sá­ga, sem a jár­vány­ada­tok nem indo­kol­ták vol­na. Az isko­lák nyi­tá­sa körül meg­osz­tott­ság van az érin­tet­tek között, abban azon­ban min­den­ki egyet­ért, hogy a fele­lős­sé­get a kor­mány ezzel tel­jes egé­szé­ben a szü­lők­re hárí­tot­ta.

Ápri­lis 19-én a peda­gó­gu­sok éppen hogy meg­kap­ták az első oltá­su­kat, a napi fer­tő­zés és halá­lo­zá­si szá­mok­ban pedig tovább­ra sem volt szá­mot­te­vő vissza­esés, ráadá­sul egy­re több tra­gi­kus hírt lehe­tett már akkor is arról hal­la­ni, hogy egé­szen fia­tal gye­re­kek is kerül­nek inten­zív osz­tály­ra COVID-fer­tő­zés miatt. Az isko­lák ugyan­ak­kor  meg­nyi­tot­ták kapu­i­kat, dacá­ra annak, hogy szá­mos civil, okta­tá­si szer­ve­zet és szü­lői közös­ség til­ta­ko­zott inten­zí­ven elle­ne. A kor­lá­to­zá­sok folya­ma­tos fel­ol­dá­sá­val, a kül­té­ri töme­ges önként szer­ve­ző­dő bulik­kal pedig még nagyobb veszély­be kerül­het­tek azóta a leg­fi­a­ta­labb kor­osz­tá­lyok tag­jai is.  Ugyan­ak­kor sok szü­lő meg­győ­ző­dé­se elle­né­re nem tud­ja meg­ol­da­ni azt, hogy ott­hon marad­jon a gye­re­ké­vel, ráadá­sul nincs tovább­ra sem bér­kom­pen­zá­ció vagy szük­ség ese­tén tel­jes táp­pénz a szá­muk­ra.  Bár úgy tűnik, mint­ha az egész ország home offi­ce­ban dol­goz­na, sokan ezzel egy­ál­ta­lán nem így van­nak. “De még­is hova tegyem a gye­re­ke­met?” — tár­ja szét a kar­ját egy egész­ség­ügy­ben dol­go­zó szü­lő, aki ha tehet­né, nem kül­de­né isko­lá­ba még a gye­re­két, de nem maradt más válasz­tá­sa. Nála nem opció az ott­ho­ni mun­ka­vég­zés és nem iga­zán tud szá­mí­ta­ni más segít­ség­re se, így hiá­ba nem ért egyet a nyi­tás­sal, akkor is elkül­di a gye­re­két az isko­lá­ba és ter­mé­sze­te­sen elkül­di az érett­sé­gi vizs­gá­ra is.

Nem csak az egész­ség­ügy­ben, hanem szá­mos másik szek­tor­ban dol­go­zó szü­lő sem tud­ja meg­ol­da­ni azt, hogy ott­hon marad­jon a gye­re­ké­vel, vagy fel­ügye­le­tet biz­to­sít­son a szá­má­ra. Egy név nél­kü­li nyi­lat­ko­zó, köz­szol­gá­lat­ban dol­go­zó egye­dül­ál­ló szü­lő magá­tól nem kül­de­né isko­lá­ba az alsós gye­re­két, de a jár­vány kez­de­te óta muszáj bejár­nia dol­goz­ni. “Nálunk nem enge­dik a home offi­cet, min­den­ki­nek sze­mé­lye­sen kell bent len­nie, még akkor is, ha egyéb­ként a mun­kát el lehet­ne végez­ni táv­ban is.”- magya­ráz­za. Az eset nem egye­di, az álla­mi szek­to­rok­ban dol­go­zó szü­lők­nél a leg­ele­jé­től kezd­ve nem volt enge­dett és támo­ga­tott az ott­ho­ni mun­ka­vég­zés. Sőt, egyes minisz­té­ri­u­mok dol­go­zó­i­nak ulti­má­tu­mot is adtak, hogy ha ott­hon marad­nak, akkor elve­szí­tik az állásukat.

 “Az alap prob­lé­ma most az, hogy a szü­lő­re ter­he­li az összes fele­lős­sé­get a kor­mány” — véle­ke­dik egy másik, tel­jes állás­ban dol­go­zó szü­lő. “Nem Á‑t vagy B‑t mond, hanem gya­kor­la­ti­lag nyit­va hagy­ja a kér­dést, így a szü­lőn múlik, hogy elen­ge­di vagy sem az intéz­mény­be.” Ezért szá­mos isko­lá­ban — más meg­ol­dás nem lévén — kis­ka­pu­kat keres­nek az érintettek.

 “Mi iga­zo­lást állí­tot­tunk ki, amit az isko­la­igaz­ga­tó írt alá, így nem men­tek még a gye­re­ke­im az isko­lá­ba”  — mesé­li Tóth Mar­gó, a Szü­lői Hang tag­ja, aki elsős és har­ma­di­kos gye­re­ké­vel elha­mar­ko­dott dön­tés­nek érzi a nyi­tást. Sze­rin­te a kor­mány­kom­mu­ni­ká­ció nem elég transz­pa­rens abban, hogy meg­mu­tas­sa azt, hogy mik tör­tén­nek a kór­há­zak­ban és abban sem, hogy pon­to­san mennyi­re ter­jed­nek az új, fer­tő­zőbb mután­sok a gye­re­kek között. Talán a kor­mány is érzi már az e körü­li bizony­ta­lan­sá­got, a napok­ban be is jelen­tet­te az Ope­ra­tív Törzs, hogy elkez­dik olta­ni a 16–18 éve­se­ket is. Tóth Mar­gó ennek elle­né­re hiá­nyol­ja a folya­ma­tos tesz­te­lé­se­ket és kon­takt­ku­ta­tá­so­kat is, pedig akár tra­gé­di­á­kat is meg lehe­tett vol­na ezek­kel előz­ni. Erre egy oszt­rák gya­kor­la­ti pél­dát hoz fel: Auszt­ri­á­ban heti rend­sze­res­ség­gel tesz­te­lik isko­lá­ba mene­tel előtt a taná­ro­kat és a diá­ko­kat. Sze­rin­te egyéb­ként leg­alább 50 %-os átol­tott­ság kel­lett vol­na ahhoz, hogy az isko­lá­kat ki lehes­sen biz­ton­sá­go­san nyitni.

Tóth Mar­gó gyors köz­vé­le­mény­ku­ta­tá­sá­ból tud­tuk meg, hogy nyolc sze­ge­di intéz­mény­ben körül­be­lül  2/3‑os volt a jelen­lét az ápri­lis 19‑i nyi­tás után. Első héten még töb­ben tar­tot­ták ott­hon a gye­re­ke­ket, vol­tak osz­tá­lyok, ahol 10 gye­rek is hiány­zott, de volt ahol csak 1–2. Olyan osz­tály­ról nem tud­nak, ahol tel­jes lett vol­na az osz­tály­lét­szám. Érde­kes lesz meg­néz­ni, hogy az érett­sé­gin vajon milyen lét­szám­ban jelen­nek meg a tanu­lók. Aki­nek fer­tő­zött van ugyan­is a köz­vet­len kör­nye­ze­té­ben, vagy maga fer­tő­ző­dött meg, nem jelen­het meg az érett­sé­gi írás­be­li vizs­gán. A kima­ra­dó tanu­ló­nak pót­érett­sé­git kell ten­nie októ­ber­ben, ezzel viszont elve­szí­ti a lehe­tő­sé­gét arra, hogy szep­tem­ber­ben meg­kezd­hes­se a fel­ső­ok­ta­tás­ban a tanul­má­nya­it. A PDSZ sze­rint ezért vár­ha­tó, hogy lesz­nek olya­nok, akik bete­gen, kisebb tüne­tek­kel men­nek vizsgázni.

A peda­gó­gu­sok és a diá­kok hely­ze­tét pedig tovább nehe­zí­ti az ország­ban jelen lévő okta­tá­si sze­gény­ség. Szá­mos tele­pü­lé­sen még az isko­lák­ban sin­cse­nek meg­fe­le­lő esz­kö­zök biz­to­sít­va  a helyi szin­ten tör­té­nő fog­lal­ko­zá­sok­hoz sem, így azo­kat a diá­ko­kat se tud­ják kise­gí­te­ni, akik­nek nincs ott­hon szá­mí­tó­gé­pük, vagy lap­top­juk.  Az esz­köz­hi­ánnyal több intéz­mény küzd ország­szer­te, köz­tük meg­le­pő módon vidé­ki  egye­te­mek gya­kor­ló gim­ná­zi­u­mai is — szá­mol be saját tapasz­ta­la­ta­i­ról Tóth Mar­gó. Az esz­köz­hi­ány pedig az érett­sé­gi­re való fel­ké­szü­lést is jelen­tő­sen megnehezítette.

Az esz­köz — és kom­pe­ten­cia­hi­á­nyok meg­lé­te azért is ért­he­tet­len, mert a kor­mány Digi­tá­lis Okta­tá­si Stra­té­gi­á­ja 2016 óta készen van. Az abban kitű­zött célok viszont azóta sem való­sul­tak meg, pedig az ígé­re­tek között a tel­jes digi­tá­lis okta­tá­si rend­szer átala­kí­tá­sa sze­re­pelt — mutat rá a Lánc­re­ak­ció okta­tá­si mun­ka­cso­port­ja a “Magyar­or­szág meg­ér­dem­li a 21.századot” kam­pá­nyán belül.Ugyanis nem­csak a jár­vány­ban, de a nor­mál tan­rend vissza­té­ré­se után sem lesz esé­lyünk egy jobb okta­tá­si rend­szer­re a gye­re­kek és a taná­rok digi­tá­lis kom­pe­ten­ci­á­i­nak fej­lesz­té­se, az esz­kö­zök­höz való hoz­zá­fé­ré­sük biz­to­sí­tá­sa, de külö­nö­sen a dön­tés­ho­zók szak­mai szem­lé­let­vál­tá­sa nélkül.

DOS