A hazai közös­ség­szer­ve­zés egyik leg­na­gyobb sike­re­ként vonul be a (civil) tör­té­ne­lem­be az a folya­mat, amely­nek végén nem­csak a part­men­ti fák szá­za­it men­tet­ték meg a kivá­gás­tól a helyi akti­vis­ták és szim­pa­ti­zán­sa­ik, de a ter­mé­sze­tes és élhe­tő Római-par­tért fele­lős­sé­get érző és tevé­keny­ke­dő csa­pat szü­le­tett. A Marad­ja­nak a FÁK a Róma­in cso­port egyik meg­ha­tá­ro­zó tag­já­val, Tóth-Kal­ló Évá­val a küz­de­lem éve­i­ről és az egyé­ni bevo­nó­dás hatá­sa­i­ról beszél­get­tünk.

Hatal­mas közös­ség­szer­ve­zői sikert értek el helyi civi­lek Gyá­lon: nem­csak bebi­zo­nyí­tot­ták, hogy elég­te­len a köz­vi­lá­gí­tás a város­ban, de három éves mun­ká­juk ered­mé­nye­kép­pen vég­re való­di fények gyúl­hat­nak a tele­pü­lé­sen. Ráadá­sul a küz­de­lem nyo­mán civil cso­port szü­le­tett a város­ban.